Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)
BEVEZETŐ
tisztségviselői közé. Házassági, rokoni kapcsolatait végig képesnek bizonyult fenntartani az úri nemzetségek, később pedig a kialakuló arisztokrácia családjaival. Bár Biharban, majd az ország északkeleti részén éltek, a család fennálásának utolsó száz évét nem tekintve mindvégig megtartották Csanád megyei birtokaikat, köztük a Makón lévőt is. A Telegdi főág Waffa ága, amelyből a Makófalvi és Tömpösi családok származnak, Waffa ispántól, Belerúg fiától. Nagy Fülöp és Kelemenös bán testvérétől ered. Waffa ispánról annyit tudunk, hogy a Csanádtól nyugatra a Béz és Pordány között fekvő Waffaülése (1247), más néven Kőkenyér tőle vette nevét. Feltehetően élete egy részében itt is tartózkodott, akárcsak a róla elnevezett Waffalakán (1274), amely Makótól északra feküdt. Waffa három fiút hagyott hátra: Csanád ispánt, Barnabást és Fülöpöt. Barnabásnak 1256ban három fia volt: Mihály, Barnabás, és Domonkos. Ők 1274-ben osztoztak meg Csanád gyermekeivel, Dénessel és Gergellyel. A Makófalviak és a Tömpösiek ekkor választották szét birtokaikat. Barnabás és Mihály még 1299 előtt meghalhattak, mert ekkor, Tamás comes Biharba, a Körösközbe költözésekor már csak Domonkos szerepelt az oklevélben. Domonkosnak egy fia maradt, Mihály, aki Fülöplaka felét Alvelnök feléért cserélte el 1323-ban. Részt vett a Csanád nemzetség nagy osztozásain 1337-ben, 1340-ben és 1344-ben. Az utóbbin fiaival: Miklóssal, Barnabással és Benedekkel együtt. A Tömpösi család Barnabástól eredő ágának nyomát a későbbiekben nem tudjuk követni. 48 A Tömpösi család másik ága Waffa ispán Fülöp nevű fiától származott. Udvarházát az Arad megye déli részén fekvő róla elnevezett Fülöplakán építette fel. Két fiút (Szuna-t és Benedeket) hagyott hátra. 1274ben már csak Benedek szerepelt az osztozáskor, tehát Szuna erre az időre már magtalanul elhunyt. Szunáról csak annyi ismeretes, hogy apai örökségét, Fülöplaka felét unokatestvérének, Domonkosnak adta el. Testvére, Benedek a birtokot visszaszerezte, de nem sokáig élvezhette, mert 1323-ban a faluját Udvarai Buda fiainak: Péternek és Pálnak adta el 50 márkáért. Benedek 1337-ben, a Csanád nemzetség nagy osztozásakor már nem élt. Fiai: Fülöp és Áron már a Tömpösi előnevet használták. 1340-ben Domonkos fia Mihállyal osztozott Fülöp, 1344-ben pedig Fülöp és Áron is részt vett az újabb osztozásban. Innen nehezen követhető a Tömpösiek családfája. Hogy melyik ághoz tartozott az 1366-ban szereplő Tömpösi Miklós, nem tudjuk. Feltehetően az özvegye volt Tömpösi Miklósné, a gyáli Kakas családból származó Skolasztika asszony, aki 1395-ben famulusainak, Sebestyénnek és Antalnak egy „curia integra"-t adott a Vásárhely mellett fekvő Szentkirály birtokból. 1450-ben, 1451-ben és 1459-ben mint királyi ember szerepelt egy Tömpösi Miklós, neki csak egy leánya volt, Dorottya. Az ugyanezen időben élt Tömpösi Barnabás is csak egy leányt hagyott hátra, Magdolnát. Tömpösi KARÁCSONYI J. 1900. 352-353.
