Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

BEVEZETŐ

(mester), aki a Szörénység területén a Kárpátok és az Al-Duna közén tartományúri hatalom kiépítésére törekedett. Családi birtokai a Maros és az AlDuna között fekhettek, innen tette át működési székhelyét a Szörénységbe, és a vidini despotára támaszkodva szállt szembe Károly Róbert királlyal. 1315 körül lófarokhoz kötve vonszolták végig a fia, János által a királlyal szemben védett Miháld vára alatt, de a várat a király csak 1322 előtt tudta elfoglalni. Sógora, Orosz Iván Bulgáriába menekült, ahol a cárok szolgálatában a katonai és a diplomáciai pályán magasra emelkedett. Teodor bán 1322-ben fiaival: Miklóssal és Jánossal — Krassó és Temes megyei birtokok mellett — a később Makó területébe olvadt Szentlászló és Szentmargita nevű birtokokat vejének, Omori Gálnak ajándékozta. Teodor 1327 körül halt meg. Fiait Pál országbíró 1332-ben fej- és jószágvesztésre ítélte.

55 A Bézi főág tagjairól még kevesebbet tudunk, ők a Kiszombortól délkeletre a Törösd és Kőkenyér között fekvő Bézen laktak. Az ág három töredéke ismeretes. 1247-ben Kelemenöspalotája határjárásakor említik a bézi nemeseket, de csak 1329-ben derül ki róluk, hogy a Csanád nemzetség tagjai. 1296-ban Tornyos Miklós és fiai a Bézzel határos Palotát bérelték benépesítés céljából, 1329-ben pedig Béznek a felét és a palotai erdő felét Ludányi Csanád fiaival együtt a csanádi prépostnak és a temesi főesperesnek adták. A Kajmán (Kagymati) ág tagjai Dunántúlon éltek. A Székesfehérvártól északnyugatra fekvő Bodogh mellett tűntek fel. Nevüket az eredetileg Kunmát, majd Kajmát, Kagymát névre változott településüktől vették. Ugyanúgy, mint a Bézieknek, csak 13. és 14. századi nemzetségtagjaik ismeretesek.

56 III. Báthori István, erdélyi vajda mint erdélyi fejedelem elődjeihez hasonlóan minden nemes bírájaként ítélkezett Erdélyben. Ezen szerepkörben írta át János Zsigmondnak azt az oklevelét, amelyben elődje átírta azt a 26 oklevelet, amelyeket Telegdi Miklós és Telegdi Mihály 1568-ban indult, és 1570-ben befejezett pere során keletkezett pertest tartalmaz. A pertestből az ügy peres eljárása az alábbi módon rekonstruálható. Miután a perbehívás, amelyre vonatkozóan a pertestben csak utalásokat talá55 KARÁCSONYI J. 1900. 158., GYÖRFFY GYÖRGY: Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez. Történelmi Szemle VII. évf. 1964. 538—541., KRISTÓ GY. 1979. 144., 148., 151., 189., 206., 210., ENGEL PÁL: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310—1323). Századok 122. évf. 1988. 104—105., 130.. KMTL 722. (KRISTÓ GYULA), Dl. 322. 22. § 56 KARÁCSONYI J. 1900. 358-361.