Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)
BEVEZETŐ
királyi emberek szerepeltek, 1451-ben pedig a Csanád megyei Telek birtokon okozott károk ügyében indított ellenük vizsgálatot Hunyadi János kormányzó. 1450-ben Makófalvi Péter és László officiálisai jelen voltak Hunyadi János és László hódvásárhelyi beiktatásakor. Péter két fia: Péter és Albert a Makai vezetéknevet használták. 1520-ban a váradi káptalan előtt vásári birtokukból két telket elzálogosítottak. Makai Péter fia Péternek egy fia volt, Illés, akit literátus, azaz tanult emberként ismertek. Egyúttal a hadi mesterséghez is értett, 1564-ben váradi castellanusként (várnagy) említették. Szapolyai János királynak és feleségének, Izabellának számos katonai szolgálatot tett, rokonainak pedig az ügyesbajos dolgait intézte. Miután a török megjelent Csanád megyében, a birtokosok, így a Makófalviak is északabbra húzódtak. Illés is rendelkezett Kiaszna megyei birtokokkal, és szerzett is ott. Felesége, Keczeli Zele Magdolna révén ugyancsak tetemes javakhoz jutott Kraszna megyében. 1564-ben kőházat vett Váradon, egy évvel később pedig a váradi Szt. Anna apácák Apáca-Somogyi nevű faluját az ott lévő két malommal együtt zálogba vette. 1574-ben már nem élt, feleségét özvegyként említették. Feleségétől három gyermeke: Ágoston, Imre és Erzsébet született. Imre neve mindössze egyszer szerepelt a forrásokban. Ágoston 1583 tájáig bukkant fel birtokügyekben. Erzsébet Becsky György felesége lett. A házasságból négy gyermek született, így Péter családja nőágon tovább folytatódott. 51 Makai Péter másik fia, Albert 1494-ben Szentmiklóson a Marostól délre Csanád megyében egy iktatáskor mint szomszéd szerepelt. 1544-ben is előfordult még a neve szomszéd birtokosként egy Bihar megyei birtokba iktatás alkalmával. Albertnek egy fia, János ismeretes. Kállai János és a Kisvárdai család között létrejött egyezség készítésekor mint tanú szerepelt. János egyébként hivatali pályán működött. Szepes és Sáros megyék dicatoraként (adóróvójaként) és kamarai igazgatóként említették. 1546-ban Dobó István az Eger alatti táborozásakor Makai János kamaraigazgató biztonságára 150 lovast rendelt ki. 1547-ben Tokajban találjuk mint a megyei adó beszedőjét. Egyébként a Bihar megyei Asszony vásárán lakott. Makai János négy gyermeket hagyott hátra: Györgyöt, Ferencet, Jánost és Annát. 1571. május 15-én adták ki a fiúk Anna nővérüknek a leánynegyedet atyjuk hagyatékából. A nemzetség ezen ága címeradományozásáért folyamodott, amelyet 1581. április 15-én kiállított címeres levélben nyerték el. A címerpajzs kék mezejében természetes színű ágaskodó párduc látható, amely jobb karmai között meztelen szablyát tart, balját pedig ragadozásra nyújtja elő. Makai György atyjához hasonlóan Asszonyvásárán lakott, amelyet a Telegdiekkel közösen birtokolt. Mivel a török portyáknak Asszony vására is áldozatul esett, György Zemplén megyébe tette át székhelyét, ahol nemzetségéből származó rokonai laktak. Makai László halála 51 Uo. 32-36.
