Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Néprajzi szempontú méltatás Kis Bálintnak a szentesi egyház krónikáját tartalmazó kéziratos könyvéről (FILEP ANTAL)

NÉPRAJZI SZEMPONTÚ MÉLTATÁS Kis Bálintnak a szentesi egyház krónikáját tartalmazó kéziratos köyvéről FILEP ANTAL: Szokásleírások a XVIII. és a XIX. századból c. tanulmányában. (Megjelent: Népi kultúra— népi társadalom V—VI. k. 1971.) „A szentesi Refor. Ekklésia Históriája, 1700. esztendőtől fogva 1800-ig, melyben ennek állapotja, nevezetesebb Tagjainak Élete, emlékezetet érdemlő Dolgaik, Változásai összeszedetve előadódnak Tiszt. Béládi István, Gál István és Kis Bálint prédikátorok által. I-ső kötet. — A Szentesi Refor. Ekklésia Históriájának folytatása 1801. esztendőtől fogva 1825-ig, melyben ennek állapotja, nevezetesebb tagjainak Élete, emlékezetet érdemlő Dolgaik, Változásai összeszedetve előadódnak prédikátor Kis Bálint által. Il-ik kötet." A két kötet egybefűzve 604 oldal terjedelmű, a szentesi református egyházközségek levéltárában található. Van Zolnay Károly egykori gimn. igazgató által készített kéziratos, — olvashatóbb — másolata. Ennek a Kis Bálint írta műnek méltatásképpen írja F. A. Kis Bálint 60 kéziratos oldalt iktatott be „az ekklésia tagjairól" címmel. Ez utóbbi rész és a szokásokról alkotott fejezet úgy képez szerves egységet egymással, hogy tökéletesen megvalósultnak láthatjuk szerzőnk szándékát. Ő maga büszkén vall arról, hogy olyan összefoglalásra törekszik, amely az 1900-as esztendőkben alkalmas lesz az összehasonlításra, s amelynek segítségével megfelelően mérni lehet majd a paraszti életmód, műveltségi színvonal fejlődését, amelynek bekövetkezésében mélyen, szinte naívul hitt. A 19. század első 25 esztendejének számadását kívánta elvégezni. Amint a szöveg utalásaiból következtethető, 1829-ben már közel állt a kézirat befejezéséhez. Úgy hisszük, ez a tény a leírások hitelességét nagymértékben igazolja, hiszen azt mutatja, hogy 4—5 évvel a felvett korszakhatár után a teljes szöveg elkészült; nem csökkentik tehát a forrás értékét a sok bizonytalanságot tartalmazó, nem mindig megbízható sok évtizedes visszaemlékezések. Eleven kortársi megfigyeléseket tartalmaznak Kis Bálint szövegei. Sajátságos megfigyelni társadalomkritikai megjegyzéseit, amelyekkel részletekben gazdag, objektivitásra törekvő leírásait gyakorta megszakította. A reformkor tudatos, alkotó közösségi vezetője szólal meg ezekben a sorokban. Beszámol hol eredményes, hol eredménytelen kísérleteiről, amelyekkel mezővárosa gazdálkodását, kereskedelme fejlődését igyekezett előmozdítani, vagy régi megrögzött, korszerűtlenné vált szokásokat igyekezett kiiktatni. Leírásaiban megtaláljuk mindazokat az erényeket, amelyek a kor legkiválóbb népéleti cikkeit, tanulmányait, közléseit jellemezték. Kis Bálint szövegeinek olvasása közben Derecskéi Fodor, Szeder Fábián és még