Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Néprajzi szempontú méltatás Kis Bálintnak a szentesi egyház krónikáját tartalmazó kéziratos könyvéről (FILEP ANTAL)

annyi más kortárs írásai jutnak eszünkbe. Edvi Illés módszeréhez, érdeklődéséhez hasonlíthatók. Kis Bálint szövegének fokozott egzaktságra törekvése, pontos földrajzi és időbeli meghatározottságú, tudatos historizmusa adja meg a kor átlagánál magasabb rangját. Sajátos, hogy akár a város múltjáról, akár a jelene népéletéről szól, a társadalmi reformer, a közösségalkotó tudatos vezetőjének a hangja üti meg a fülünket. Ez az, ami sok tekintetben az egyre divatosabbá váló s a következő nemzedék idején a Vasárnapi Újságban, valamint a hozzá hasonló országos, regionális és helyi lapokban megjelent életképekkel szemben is rangos helyet biztosított számára. Kis Bálint rendkívül tömör, eleven stílusú szövegeiben érzékeltetni tudta kora általános ellentmondásait, társadalmi ellentéteit is, ki tudott térni a megoldhatatlan problémákra is. Színes leírásait éppen ezeknek bemutatására, illusztrálására készítette. Szemléletes képsoraival nem feledtetni, vagy palástolni igyekezett kora társadalmi bajait, hanem ellenkezőleg éppen ezek kiküszöbölésére igyekezett a maga módján ösztönzést adni. Mindig a nagyobb és mélyebb összefüggések figyelembevételével dolgozta ki leírásait. Noha monográfiája nem jelenhetett meg a maga idejében — kéziratként vált, ha szűk körben is — ismeretessé, iránymutatóvá." (I. m. 119, 120. oldal.)