Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - Tudományos munkálkodásban

Toldy Ferenc szerint kéziratban maradt még ugyan, de a református iskolákban tananyagul felvették: Kézi mesterségek-röl Gazdászaí-TÓ\ ízlő, szagló eszközeink-TÖi és vele kapcsolatosan a Növények alkotó részeinek ismereté-ről szóló tanulmányát. A Pallas Nagy Lexikona 1895-ben megalapozottan jegyzi róla: „...nagy tömeg vallás és erkölcstani s életrendtani munkát írt, melyek a kisebb nemzeti iskolákban többfelé használtattak."

46 Társadalmi nevelő munkában Kis Bálint pedagógiai célkitűzése nemcsak az iskolára, hanem a magyar társadalom elmaradottságára is kiterjedt Úgy gondolkodott, mint Széchenyi, aki 1819ben naplójában írta: „...a nevelésnek tehát, hogy a fontos szót még egyszer kimondjam, épp ezért a hátra botorkálást kell megakadályoznia. Egy olyan férfiúból, aki nagy képzelőerővel jött a világra, és hosszú tanulmányok után ... utazások által megismerte az embereket,... a haza számára minden valószínűség szerint rendkívül hasznos individuum lehet... A jó vidéki iskola tehát az, ami egy elmaradott országnak a leginkább szükséges. Olyan iskolákat, amilyeneket én szeretnék és amilyennek én képzelem, nem ismerek..." Széchenyi a nevelés szükségét fontosabbá tette, mint „egy félig éhenhalt család élete egy-két évig alamizsnával való meghosszabbítását". „Az a nép, amely a boldog tudatlanságból egy lépéssel kimerészkedett, korábbi elégedettségét és nyugalmát elveszti is, mindaddig nem nyerheti vissza, míg bizonyos fénybe és felvilágosításra nem jut, melyben a belátás, értelem és tudás végre a tökéletesség ama fokára emeli, melyet a törvény egyáltalán elérhet."

47 Kis Bálint — ahogyan Imre Ernő szentesi lelkész részletesen összefoglalta

48 — a szó legnemesebb értelmében népnevelő volt szószéken és gyakorlatban. Kisszán tói Pete Ferenc —• volt debreceni kollégiumi diák — által szerkesztett: „A nemzeti gazda, vagy a magyar nemzet nemzeti gazdasága s ebbeli kereskedése virágzásának előmozdítása, melyet a nemzet szorgalmas fiainak kiegészítgetett" című gazdasági szaklapban 1817-ben: „A szentesi vaseke lerajzolása és elkészítési módjának előadásá"-t

49 publikálta. Kis Bálint maga írja e munkájáról: „... a közönséges életre szükséges munkaeszközöknek jobb móddal való készítése voltak gyönyörködtető foglalatosságaim. Készítettem többféle próbálgatások után egy olyan vasekét, melyben minden megtörés, torkolás, túrás a lehetőségig el van tá-