Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

MÁSODIK KÖTET Hatodik rész: Az ekklésia tagjairól GYERMEKNEVELŐ //. szakasz: Miképen nevelték gyermekeiket nagy részint a szülök az iskolába járatás idejéig? Megszületvén a kisded egy kis ruhácskába betakarva félre tette a bába; ott sírdogált, míg az anyja körül dolgát végezte. Az anyát lefektetvén, mikor már a gyermek a fázás miatt szinte megkékült, meleg fürdőbe tette, megmosogatta és utána megtörölvén vajjal megkente, hogy — amint szokták mondani, — a pogánybőr könnyebben lemenjen. Lehet gondolni, hogyha kivált avas a vaj, mennyire kedvetlen érzést okozhatott ez a kisdednek, ezzel addig bebrált a bába, hogy a gyermeknek a fázás miatt az álla is vacogott; akkor bepólyálta, kezeit, lábait fáslival úgy összekötözte, hogy a fején kívül egyebét nem mozgathatta, hanyatt fektette, az anyja lábához tette s így kellett neki 6—10 óráig lenni. Akkor ismét kibontotta, megfürösztötte és megint bekötözte s megpróbáltatták véle a szopást; ha az anyának teje még nem volt, valamelyik közel levő szoptatós asszonnyal jóltartatták; két-három nap múlva az anyja dunnába bekötözve maga mellé fektette, melyben télen a meleg házban, nyáron meleg időben úgy felhevült, hogy szinte görgött róla az izzadság. Eleget sírt szegény rab csecsemő, de sírásának okát senki sem értette. Az anya szoptatta; ha nem használt: máklevet adott neki, vagy ópiumot vagy pedig a bölcsőbe tétette, ott az ártatlan gyermeket addig ringatta, míg a gyermek elszédülvén elaludt. Ha a gyermek egészségesnek látszott, 4—5 napig késtek a kereszteléssel, de ha gyengélkedett, rögtön vitték azt kereszteltetni, akármi rossz idő volt, mégpedig sokszor nem gondoskodván előre a szülék, csak valami kis ruhácskába takarták azt be és valami nagyocska gyermeknek a főkötőjét tették a fejére, melyben annak félökölnyi feje csak lötyögött és semmi melegséget nem tartott; egy keszkenőt ugyan tettek rá, de úgy, hogy ennek is kevés haszna volt. Néha ilyen gyengélkedő kisdedeket a parókián kereszteltek meg a lelkipásztorok; de hacsak lehetett, a templomban kereszteltette az ilyeneket is a bába, had lássák, milyen sok gyermek születik a kezén. Az isteni-tisztelet alatt, kivált mikor télen magyarázat is volt, amelyiknek vékony takarója rövid volt, — összefázott; azután a keresztelő helyre vitték, mely a templom közepin olyan helyen van, ahol a szél leginkább érheti; itt mikor kibontották, a már egészen elhűlt vízzel megöntődött, — egészen által fázott a kisded, ami mennyire árthat egy egészen kis gyenge gyermekecske egészségének, aki most jött ki a melegségből, — lehet gondolni. Ha kereszteléskor a főkötő madzagját a bába meg nem tudja oldani, csak hátra vonja azt, majdnem meg-