Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Első kötet

nek, mert a nyakukra tekerik és azután hosszan félszárig kétfelől lebocsátják. Nyol­cadik a Léva tájáról való mód, füleit bekötvén a gyolcsával és hátul a nyakszirten egyszer átal kötvén a sarkáig lebocsátván. A tót asszonyoknak tulajdon módjuk, amint látjuk. Kilencedik a nemes asszonyoké egy főkötőben, mely néha gerezdes, mint hívják, néha pedig csak sima, vagy töltött prémes főkötő. Tizedik a parasz­toké, kik egy keszkenővel fejüket beborítván és álla alatt felkötvén, bátorkodnak még a tehetős magabíró asszonyok is kényességből vévén sárga, zöld, lángszín és többnyire fekete selyem keszkenőkben a templomba jönni; a korosabbak pedig fehér gyolcs keszkenővel. Ez öltözetben való különbségnek is volt az az oka, hogy a lakosok az országnak külön-külön féle részeiből származtak ide és kiki az ő hazájabeli törvényt és szokást tartja az öltözetben. Odahagyván [befejezvén] a lakodalmazást, annyival örvendetesebb, hogy mind­ennyi szomorú és keserves időben is egyaránt szép hegedű szóval és táncolások­kal múlatják [hagyják abba] a testi gyönyörűségekben még meg nem zabált has­istenűek. Majd bizonyos napra invitáltainak a leány szülei is a legény házához tisztességes ebédre, ennek híven minap szolgáló becsületes násznagyával együtt. Vasárnapra virradván, először most megy el a menyasszony a templomba, a nyoszolyó asszonyai a fejét illendően felkészítvén; mert lehetetlen is olyan okos­nak lenni, hogy maga felékesítését megtanulhassa... A templomban pedig, nem tudom miért, nem szabad az új asszony menyecskének leülni, hanem csak fel­állani kell, amint leánykorában, ezen az egy napon. TEMETÉS 4. Kisérjünk egy keresztyén halottat a temetőbe. Beteg atyánkfiai amikor kí­vánják, hogy imádkozzunk értük a templomban, kötelességünknek ismerjük. Ha úrvacsorát kíván is, el nem mulasztjuk, kivált annak rendes idejében. Néhol a tanítók előbb meglátogatják a beteget és úgy teljesítik a kérést, ha helyénvalónak ítélik. A beteglátogatást itt általában nem kérik, de a lelkészek készségén soha nem múlik. Testamentom-tétel is szokás. A halottat is virrasztani: ti. az érdemes és előkelő jó embereket külső gazda emberek, énekesek, oskolabéli deákokkal és gyermekekkel éneklésekkel virraszt­ják, másnap pedig könyörgéstől fogva míg eltemetik, ezek kísérik ki a házá­ból énekléssel, holott a testet letévén, úgy kezdi a deáki sereg az éneklést és azután a kántor. Kihirdettetnek a templomban, kiknek teste felett taní­tást kívánnak és délelőtt, vagy utána lészen a temetése; ezenkívül a haranggal jelt adnak a népnek a templomból kijövetelekor, majd ismét a házhoz való

Next

/
Oldalképek
Tartalom