Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - IV. KÖTET

VALLÁSSÉRELMEK ÉS A PESTI COMMISSIO 1720. esztendőben november első napján összegyűlt az 1714. esztendei ország gyűlésén a vallásbeli sérelmek orvoslására kirendelt deputatio Budán, de onnan februárban Pestre tétetett által, s ott február 20-án elkezdette üléseit. Ez volt a Pesti commissio,

124 mely ezekben állapodott meg: 1. Az augustai és helvécziai confessio szerént való vallásnak közönséges gyakorlása szabad légyen mindeneknek mindenütt az országban. 2. A nemes udvarban lévő templomokban minden szabadon járhasson. 3. A két confessión lévőknek superintendensei, prédikátoraik lehessenek, kik törvényszolgáltatással bírjanak, zsinatokat tarthassanak, visitálhassanak s más hivatalokra tartozó dolgokat tehessenek. 4. A földesurak jószágaikból az evangelicusokat ki ne hajthassák, mert ez jussaikkal való visszaélés, és leikiesméreteken való uralkodás lenne, ama clausula is: Salvo Jure Dominorum,

125 csak a testi szolgálatra, és nem a lelkiesméreten való uralkodásra vitetik. 5. Amely templomok elvevődtek az evangelicusoktól adassanak vissza. Ezen commissionak a clerus ellene mondott, s megtiltotta, hogy a vallás dolgában ne ítéljenek, eloszlott hát ez, de 1722-ben Pozsonyban összegyűlt, ekkor sem mehettek semmire, hanem mind a két felekezet véleményét 1723-ban beadta a császárnak. Ezeknek megvizsgálására 7 esztendő múlva 1730-ban április 30. napjára kirendeltettek gróf Czinczendorf, Stáhrenberg, Dietrichstein, Nesselrode, Battyáni Lajos grófok, kik mind kathólikusok és németek voltak, praesesekké tevődvén herceg Eugenius. Ezek a következőket határozták: