Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

dicitur"

109 ezt a reformatio elein a katholikus papok veres skarlát posztóból készítették. Erre céloz a mi Ozoraink de Christo et Antichristo írt könyvében, mikor az idejebeli katholikus papokat korpázza, hogy tudatlanok még sem tanulnak, nem tartanak könyveket. Van pénz a kocsmára, a prupián köntösre, van hát subára — könyvre pedig nincsen. Ennek a dolmánynak könyökig igen bő ujja volt, onnan pedig a kezek fejéig szűkebb, ahol osztán hajtókája volt a kezek szárához álló, mint láthatni a Szegedi István dolmányán. Későbben a dolmány ujja jobban a karjához álló volt, de az ujja végén lévő hajtóka igen bő volt, és lefigyegett. A rektorok viselhettek rövid combfélig érő dolmányt is, de mikor templomba mentek hosszú mentét kellett felvenni. A Zoványi canonjai után toldott statútumok közül a 22. így van: „1626 Rectoribus si Tunka sint breves, Chlamide induti incedant in publicis locis."

110 A dolmányon felül mentét viseltek, ez leginkább rókabőrrel volt bélelve és prémezve. Ennek eleinte nem volt ujja, hanem csak hasíték volt a vallóknál hagyva, s azon öltötték ki dolmányos karjokat. Ilyen volt a Melánchton mentéje, mikor az Augustana Confessiót V. Károly császár előtt felolvasta. Ilyen volt a Szegedi István mentéje is, melyet néki Petrovits Péter ajándékozott, de azután könyökig érő ujja volt és felülről ki volt hasítva, melyet gombokkal gomboltak össze. Már 1700 táján a kezek fejéig érő bő ujja volt, és fehér rókatorokkal volt megprémezve vagy pedig nyesttel. Mikor nagy hideg nem volt, a dolmányon felül palást helyett vették ponyókául nyakokban. Ezt a mentét nevezték 1500 táján hát subának is, amint Ozorai is nevezi a fentemlített helyen. Ilyen rókás mentét ajándékozott vala Petrovits Szegedi Istvánnak Tömösváron, mint említi Skaricza Máté a Szegedi István élete leírásában ad annum 1548. „Noster Stephanus admodum fautorem habuit Petrovicsium a quo etiam véstem vulpino pelle subductam, spe et usibus suis satis idoneam acceperat:"

111 amint ő ezt lerajzolván a Loci Communissainak eleibe tette, 1629. — A váradi synodus ezt nevezte palliumnak, így szólván: „Sunt Ministri qui subductis ulpinis palliis plurimum gaudent non curantes codices saeros."

112 — Meghagyódik hát az espereseknek, hogy az ilyeneknek mentéjeket adják el, és vegyenek az árán a papnak Bibliát. 1674-ben pedig már csak talarisnak neveztetett. így emlékezik erről Harsányi István a gályákra vitt papok históriájának megírója: „1674. 18. Julii, educti carcere iussu Colonitsii, Ministri captivi vestibus talaribus, vulpina pelle, more ecclesiasticis personis in Hungária consveto, subductis spoliantur."

113 Minekutána 1770 táján a németes kaputrok lett volna vidékünkben közönségessé, télen a mente helyett báránybőrrel, vagy rókamállal bélelt kaputrokban jártak papjaink, vagy pedig hosszú bőujjú rókamállal, vagy fekete báránybőrrel, vagy vagy pedig farkasbőrrel prémezett bő bundába jártak, a rókatorkos hosszú mente mindazáltal, némely idősebb papoknál, szinte 1800-ig megmaradt. Az 1762. esz-