Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - A tanulás évei
Professzorainak hatása A Maróthy György és Hatvani István szellemében tanító professzorok a kollégium hagyományos iskolarendszerét védelmezték. Köztük kimagasló volt SINAI MIKLÓS egyháztörténész, aki a magyar történelem és egyháztörténet szorgalmas forrásgyűjtője. SZATMÁRI PAKSI ISTVÁN első éves tógátus korában — 1790 elején — teológiára tanította. Tanítómesterei voltak még ORMÓS ANDRÁS, Varjas Jánosnak, a keleti nyelvek tanárának utóda, a szolgatanulók felügyelője, Kocsi SEBESTYÉN ISTVÁN írásmagyarázó és SZILÁGYI GÁBOR hittantanár. Tanulótársai közül a Göttingenből hazatért SÁRVÁRI PÁL bölcsészdoktor és Heidelbergben végző történész, későbbi püspök, BUDAI ÉZSAIÁS is tanította. Tanárai közt volt még MILESZ JÓZSEF orvosdoktor, a természettan professzora, és a diákkórház vezetője. Tőlük megtanulhatta a kollégiumi oktatásért hozott áldozatkészséget és a kifinomult politikai érzékkel való helytállást. A professzorok az Ordo Studiorum szerinti tanrendet követték, s erélyes szigorral hajtották végre. A tanulócsoportokban állandó ellenőrzést végeztek, s a budai zsinat szellemétől áthatva a kollégiumot — a sárospatakival együtt —• a magyarországi reformátusok egyetemes főiskolájának vallották. A tanítás latin nyelven folyt 1796-ig, amikor új ötéves leckerendet vezettek be a magyar nyelv oktatásával együtt. Kis Bálint korában igyekezett az egyházkerület saját befolyása alá vonni a kollégiumi oktatást, de a professzorok — Sinai Miklóssal az élen, szenvedélyes harc árán — ellenálltak. Feladták a középkori örökség diáksanyargató rigorózusságát, de tanítási módszerükhöz és függetlenségükhöz ragaszkodtak. Megalkották az 1792. évi főiskolai törvényt a kor szabadabb szellemében, az iskolai fegyelmet enyhítették, de a diákönkormányzat hatáskörét megnyirbálták, és a coetust a professzori kar vezetése alá helyezték. 9 A tananyagban első helyen a humánus tárgyak álltak. A latin nyelvű vizsgák nyilvános disputákon folytak, de szokássá vált az írásbeli dolgozatok készítése is. Sajnos e dolgozatok nagyrészt megsemmisültek. Kis Bálintnak vizsgáznia kellett — többi tanulótársával együtt — görögből, héberből, theologiából, történelemből, bölcsészettanból. A kiválóbbak külföldi akadémiára mehettek. Kis Bálintra a kollégiumban legmélyebb hatást SINAI MIKLÓS 10 gyakorolt, akinek egyháztörténeti forrásgyűjtő szorgalmát maga is átvette. A békés-bánáti egyházmegye és a szentesi egyházközség történetének megírása igazolja ezt. Sinai buzdítása — melyet professzorsága utolsó éveiben kezdeményezett az egyházközségek és iskolák igazgatásának és történetének megírása érdekében — Kis Bálint életében nem volt hiábavaló. Nyelvészeti kutatásai viszont nem állták ki a próbát. A keleti nyelvekben való jártasság, mely a kollégiumi oktatásban — Varjas János nyomán komoly tért hódított — nem nyújtott neki kellő felkészültséget nyelvünk
