Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - A tanulás évei

eredetének és fejlődésének tudományos vizsgálatához. Sokkal nagyobb hasznát vette a német nyelvtanulásnak, melyet vésztői rektorságában — Kolláth Mihály lelkésszel kialakult jó barátsága alatt — elmélyíthetett a jénai egyetemre készüléséhez. Diáktársaihoz fűződő kapcsolata Kis Bálint tanulóévei alatt a kollégiumban országos hírnévre szert tett diáktársak tanultak. Köztük első helyen említendő a nagyapai ágon református lelkészcsalád sarja, a magyar felvilágosodás költészetének nagy költője Csokonai Vitéz Mihály, akivel együtt a magyar nyelvet — minden tiltással és büntetéssel dacolva — használták társaikkal való beszélgetés közben. Tanulótársa és diákcsoportjának vezetője volt BUDAI ÉZSIÁS, aki Göttingenben szerzett egyetemi diplomát és 1794-től a kollégiumban tanított. Budai Ézsiás szorgalmazta a legbuzgóbban és szívósan a református tankönyvkiadást. Életében mintegy 30 tankönyv látott napvilágot Debrecenben. Hozzá hasonló odaadással működött Kis Bálint is a tankönyvek szerzésében, kiadásában, iskolai használatuk elterjesztésében. Kiemelkedő tanulótárs volt SÁRVÁRI PÁL bölcsész és etikus, a rajzolás, művészet és a rézmetszés megindítója. Kis Bálint szintén jó gyakorlati érzékkel rajzolt, tervezett. Barátságuk fonalát tovább vitte Kis Bálint festőművész fia, aki egy olajfestményen és egy rézmetszeten édesapját is megörökítette. Kollégiumi éveiről a főiskolai reform ügyében 1845-ben készített értekezésében kifejtette és észrevételeiben őszintén megírta, hogy a tanuló ifjak a „szolgai félelmet, vak engedelmességet" tanulták. Az ifjak „helytelenül nevelve kerülnek a főiskolába, sem a szabadságot nem tudják illőleg megbecsülni, sem a rajtok való uralkodást békével tűrni... Seniorok, primariusok megtanulták azoknak üldözését,... utánok való leselkedést, a deákokon való kemény uralkodást". A kollégiumból való kimenetelük után „úgy nézték bennlakásokat, mint rabságot, ... ahová képpel sem vágytak fordulni többé", s az „odavaló visszaemlékezést, együtt szenvedő barátaikkal való társalgás tette kedvessé". Előhaladásuk csak úgy lehetett, ha magánosan igyekeztek „a tudományokban", a „szelíd erkölcsökben", az „emberségben" és a „magok kedveitető viseletben".

11 Barátaival való kapcsolata nem az ún. kollációkon: a tanulócsoportokban történő tanulás alkalmain, hanem magánbeszélgetéseken mélyült el. Kis Bálint idejében még voltak kötelező kollációk: hittani, bölcsészeti, héber, görög stb. A tanulócsoportok vezetői közül csak Budai Ézsiásra emlékezett vissza maradandóan, de a kollégium levéltári irataiból tudjuk, hogy negyedéves korában Micskei András csoportjába, ötödévesen pedig Halász István tanulókörébe osz-