Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 4. A bácsi védvonal megszervezésének körülményei

meg is ígérte, hogy az aznapra Újvidékre rendelt Bács megyei első alispánnal egyetértőleg „... az Ókéri Határon összvegyülekezett több ezer főnyi magyar Tábor elosztását kieszközleni méltóztatandja".

385 Mint láttuk, Csernovits — nem az újvidékiek kérésére, hanem béketárgyalásaira hivatkozva — tett ilyen jellegű indítványt az alispánnak, eredménytelenül. Nem tekinthetjük feladatunknak most a bácsi védvonal teljes kiépülésének vizsgálatát, különösen nem figyelhetünk azokra az eseményekre, amelyek Csernovits Péter leváltása után történtek. Mindenesetre megemlítjük, hogy egy augusztus 8-án készült kimutatás szerint Bács megyében állomásozó nemzetŐrség létszáma ez volt: a Verbász központú jobbszárnyon 11 842 gyalogos és 570 lovas; az Óbecse központú centrumban 5500 gyalogos és 625 lovas állomásozott. A Torontál megyei balszárnyon (Nagybecskerek) 3100 gyalogos és 300 lovas állt készenlétben.

386 Csernovits Pétert nem egyszer érte a vád, hogy sikertelen békítési kísérletére hivatkozva hátráltatta Délvidék katonai védelmének megszervezését. Ez csak részben felel meg a valóságnak, hisz — tudomásunk szerint — csak a Tolna megyeieket sikerült ideig-óráig visszatartania. A Bács megyeiek — láthattuk — felülbírálták utasítását. A mérleg serpenyőjébe kell tennünk azt is, hogy az Ókéren, s a hasonló táborokban összegyűlt önkéntesek, nemzetőrök harcértéke — enyhe kifejezéssel — nem volt tökéletesnek mondható. Dehát a Bács megyei alispán sem szánta másnak a kiképzetlen nemzetőrséget, mint a szerbeket visszarettentő „masszának", amire még a „gyenge suhanczok vagy öregek" is megfelelők voltak.

387 A felváltás ideje — megyénként, városonként — 2—6 hét között váltakozott, ami a jelentős tűzerejű és képzettségű ellenséggel szemben ugyancsak hátrányt jelentett. A probléma megoldását — Urbán Aladár jó meglátása szerint — a honvédzászlóaljak szervezése és bevetése jelentette volna.

388 3. A szerveződő honvédzászlóaljak déli táborba irányításának első nyomát Szemere Bertalan belügyminiszter Vukovics Sebőhoz intézett, június 11-i levelében találhatjuk. Az ide vonatkozó rész eképp hangzik: „Innen az önkéntes őrsereg indul Szegednek. Mindenfelől azon alsó vidékre küldjük. Felfegyverezzük úgy, ahogy lehet. A lélek kipótolja benne a fegyveres kellő készültség hiányát".

389 Mi — a magunk szemszögéből — ezt csak annyival szeretnénk kiegészíteni, hogy ugyanez a levél a másik kormánybiztosnak, Csernovits Péternek is elment. A szegedi tábor szervezésének, felállításának gondolatát június 13-i körlevelében a belügyminiszter a déli megyékkel is tudatta.

390 Csernovits Péter 1848. június 14-i keltezéssel hivatalos értesítést kapott a belügyminisztertől, hogy a hatáskörébe tartozó megyékre és szabad királyi városokra nézve „a törvényes rendnek érdekében" felállítják a szegedi tábort, amelynek katonai kormányzójává „... öntül kelendő rendeletek szerént Báró Jovics vezérőrnagy úr neveztessék ki". Az „önkénytes összes Őrsereg" parancsnokává pedig Csuha Antal őrnagyot tették meg.

391 Stevan Jovic vezérőrnagyot