Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
II. Királyi biztosként Délvidéken - 4. A bácsi védvonal megszervezésének körülményei
fellépő — Obrenovié-házénak. Érdekes módon, július 26-án egy törökbecsei kereskedő vallomásában ismét felbukkan ez a téma. Szerinte Titelen szóbeszéd tárgya, hogy Torna Vucic-Perisic „... 20 000 Szervianus rendes katonákkal át jönni szándékozik"; a szerb önkéntesek „... nyugtalankodva számlálják a Pertzeket, hogy Vutsitsuk vezérlete alatt Háborúskodhassanak". 313 VucicPerisic, Szerbia volt vajdája, aki 1842-ben hatalomra segítette Karadjordjeviéet, de mellőzése miatt szembefordult vele, s a fejedelem ellenzékének vezetője lett. Ugyanakkor — ezt az 1842-es akciója is bizonyította — az Obrenovicok halálos ellenségének tekinthető. Május 10-én mégis őhozzá fordul Milos, vele tudatja politikai szándékát. E levélváltásról tudomást szerezve, a szerb kormány éppen letartóztatását fontolgatta, nemhogy hadsereget bízott volna Torna Vucic-Perisiére. A szerb politikus különben sem helyeselte a magyarországi szerb felkelés megsegítését. 314 A magyar kormány számítása szerint a határőrvidék polgári és magyar közigazgatás alá vonása, a határőröknek adott engedmények csak megnyugtató hatásúak lehetnek. A dolgok fonákjára fordulásával nem számoltak: nemcsak a határőrök helyezkednek szembe a minisztériummal, hanem a határőrizet (úgynevezett Kordon) felbomlása miatt elhárul az akadály a szerbiai önkéntesek átkelése elől. A szerviánus-kérdés sok, mindeddig meg nem oldott problémát vet fel (pl. létszámuk, társadalmi összetételük, tevékenységük, arányuk a felkelők táboraiban, szerepük a katonai vezetésben stb.). 315 Adataink hézagossága és esetlegessége miatt mi sem vállalkozhatunk a kérdés megnyugtató megválaszolására, de adalékok szolgáltatására kísérletet teszünk. Bízunk abban, hogy mozaikkockáinkkal segíthetjük a teljes kép kirajzolódását. Természetesen csak arra az időszakra korlátozzuk vizsgálódásunkat, amely egybeesik Csernovits kormánybiztosi megbízatásával; másrészt a most napvilágra került Csernovits-iratokra és a vajdasági levéltárakból hozott anyagokra kívánunk támaszkodni. Az eszéki kincstári kerületi felügyelő, Freund Ferenc 1848. június 26-án jelentette Kossuth Lajosnak, hogy a határőrvonal Őrizete a péterváradi ezred mentében (a Száva alsó folyása és a Duna) egészen felbomlik s a szabad járásnak kelésnek nyílt ajtó engedtetik". A szerbek fegyveresen kelnek át, s általában éjszaka idején; nem többé szerb nemzeti, hanem e földi parasztöltözetben, mellyekben faluról falura kocsikon a cárloviczi táborba vitetnek". 316 A Kordon felbomlásáról ad hírt Rónay Móric június 20-án Nagybecskerekről Vukovics Sebő királyi biztosnak írt jelentésében: „... Servia és a végvidék közt a járás kelés szabad levén, a Servianusok segítségével a végvidéki táborozók berohanni készülnek". A félelem egyre inkább úrrá lett a torontáli vezetőkön: „Mi Betskerekiek úgy tekintjük magunkat, mintha utolsó napjainkat elnök". Megjegyzendő, hogy a megyei vezetők — akik az idézett levelek egy részét, fó'leg katonaságot sürgetve írták — értesüléseiket másodkézből, jövő-menő' emberek elbeszéléseiből szerezték. Két ilyen hír Rónay Móric levelében is szerepel: az egyik uradalmi tiszt szerint a szervianus ok 30 ezren vannak, „... s ha nem elég, még 40 000 orosz fog jönni". Minden szervianus, aki a fejedelemségből Magyarországra átjön, „egy arany foglalót" kap; az elfoglalt pénztárak pénzeit „mindenütt nyugtatják", mint ha a végvidék már övék volna".
