Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Bevezetés

törvényszéki bíró lánya volt.

4 Feltételezhető', hogy az adakozó is e családhoz tartozott. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy az Arad vármegyei Mácsáról miért Hódmezővásárhelyre küldte Csernovits Pál a fiát tanulni. Most csak megemlítjük: 1825-ben Gaál Dániel (1796—1863), majdani vásárhelyi református lelkész, Pozsonyban Csernovits Péter nevelője volt. Miután 1826-ban Vásárhelyen lelkésznek és „Oskolai Inspectornak" választották, az ő révén kerülhetett Hódmezővásárhelyre a Csernovits-család éppen iskoláskorú gyermeke, János. Elegendő bizonyosságát találtuk annak, hogy Csernovits Pált, s fiát, Pétert több szál kötötte Hódmezővásárhelyhez (erről a későbbiekben még szólunk). Az utóbbi halála (1892) után már nem lehet a véletlen műve, hogy a hátramaradó iratokat éppen annak a városnak, pontosabban a város legjelentősebb oktatási-kulturális intézményének, a református főgimnáziumnak ajándékozták. Ismételjük: ezek csak feltételezések, amelyeket ma már nehéz egyértelműen bizonyítani (de talán cáfolni is). A munkánkban leírtak jelentős része — a régi terminológia szerinti — a Nagy Magyar Alföld délkeleti, déli részén játszódik: Zaránd, Arad, BácsBodrog, Torontál és Temes vármegyékben vagyunk. Az ottani események érintették Csongrád, Csanád és Békés megyéket is, Az ország, egy országrész története fonódott itt és akkor össze Pest, Belgrád, Bécs politikai lépéseivel. Ezeknek az erővonalaknak a metszéspontjában működik Csernovits Péter. Csernovits Péter kormánybiztosi tevékenysége során (1848. április 27— július 28.) keletkezett vagy kapott iratairól titkára, mossóci Institoris János (1806—1868) pontos kimutatást vezetett: Ez az 1. számú iratköteg, amely a következő hangzatos címet viseli: „Kivonatja Az országos belcsend helyre állítására ki rendelt Teljhatalmú Kir. Biztossághoz intézett, s ez által hivatalosan kibocsátott Irományoknak". Ebben a kivonatban összesen 582 tételt jelöltek, illetve számoztak meg, amiből Hódmezővásárhelyen 240 került elő, mégpedig kisebb-nagyobb hiányokkal 211-tól 485-ig. Az iratok túlnyomó többségét Csernovits leveleinek, kiáltványainak, utasításainak fogalmazványai alkotják, de van közöttük jónéhány hozzá érkezett, s nagyon értékes levél is Batthyány Lajostól, Szemere Bertalantól, Mészáros Lázártól, Vukovics Sebőtól, Kiss Ernő ezredestől, Piret altábornagytól, Djordje Stratimirovictól.

5 A napvilágra került anyagot mindenképp szerettük volna a hiányzó iratokkal, vagy az események hátteréül szolgáló események dokumentumaival kiegészíteni. A Magyar Országos Levéltárban „Csernovits Péter kormánybiztosi iratai" fondcím alatt

6 csupán egyetlen lap található, mégpedig Szemere Bertalan felmentő levelének (a bécsi Hof- und Staats-Archivot is megjárt) eredeti példánya. Átnéztük az Országos Levéltár 1848—49-i minisztériumi levéltárából a Miniszterelnökség elnöki iratait, a belügyminisztériumi elnöki iratokat, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium iratanyagát, a kormánybiztosok iratai közül Török Gáborét, Egressy Gáborét. 1978—79-ben háromhónapos vajdasági levéltári kutatómunka során a karlócai Vajdasági Levéltárban (Arhiv Vojvodine) Bács-Bodrog, Torontál és Temes megye; Újvidék, Zenta, Nagykikinda, Zombor és Szabadka Történelmi Levéltáraiban (Istorijski Arhiv) a magisztrátusok iratait. Szeretnénk megfordulni Aradon az állami levéltárban