Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Bevezetés

Bevezetés Csernovits Péter személyére a hódmezővásárhelyi monográfia előmunkálatai során figyeltünk fel. A neves vásárhelyi pap-történész, SZEREMLEI SÁMUEL (1837—1924) a hódmezővásárhelyi egyház történetéről írt művében az akkori református nagytanoda (ma: Bethlen Gábor gimnázium) volt tanítványaként említi Csernovits Pétert.

1 Ezt az állítást — bár nem kimondottan Péterre vonatkoztatva — megtaláljuk az 1911-ben megjelent „Hód-MezŐVásárhely története" című nagyszabású művének IV. kötetében is: „Némelyek a szegény diákoknak nagyobb adományokat és alapítványokat is tettek, így Csernovics Pál (1836)". Lábjegyzetben: „Fia tanult az itteni iskolában". Miután az alapítványt Futó Mihály (1835—1909) is említi a gimnázium történetéről szóló könyvében,

2 ez már a figyelemkeltésnéí többet jelentett számomra. A református egyház gyűléseinek jegyzőkönyvében 1836. február 7-én 85. szám alatt megtaláltuk Csernovits Pál eredeti alapítólevelét, s az utalást a gimnáziumban tanuló fiára. A múlt századi vizsgajegyzékekből előkerült a talány megfejtése: Csernovits Péter János nevű öccsének nevére bukkantunk, aki 1836—1839 között volt a hódmezővásárhelyi középiskola tanulója. Ha Szeremlei állítása nem is volt pontos, mindenesetre figyelmünket a reformkor, az 1848-as forradalom e jeles egyéniségére irányította. 1975 szeptemberében váratlan fordulat történt: az iskola könyvtárának átrendezése közben vaskos iratkötegre bukkantunk, amely — a kísérő jegyzék szerint — „Mácsai és Kis Oroszi Csernovits Péter utolsó temesi gróf s az 1848-ik évben az országos belcsend helyre-állítására kirendelt telyhatalmú királyi biztos hátra maradt iratai" címet viseli. A borítólapon olvasható feljegyzés arra utal, hogy az értékesnek látszó hagyaték 1897-ben, bizonyos Lubinszky Ernő ajándékaként került a gimnázium könyvtárába. Az ajándékozás tényét a főgimnázium 1897—98-i értesítője is megörökítette, létezéséről a Magyar Könyvszemle is tudósít (1911). De a benne rejtőző iratokkal senki sem törődött. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért éppen Hódmezővásárhelyre került a Csernovits-család irattárának e része. Az ügy azért is érdekes, mert THIM JÓZSEF (1864—1959) 1935-ben még úgy tudta, hogy „Csernovits levelezése és kormánybiztossági rendeletei Csernovits Arzén fiának, Pálnak birtokába jutottak".

3 Kézenfekvő: a titok nyitját vagy Lubinszky Ernőnél vagy Csernovits Péternél kellene keresni. Sajnos, az elozo személy kilétét nem sikerült felderíteni. Csak annyit tudtunk meg, hogy 1870—1902 között a gimnáziumban tanító Barkász Károly felesége Lubinszky Jolán, Lubinszky Ignác ügyvéd,