Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 3. Csernovits Péter és a Délvidéken állomásozó katonaság kapcsolata

Ami pedig az Óbecsén levő katonaságot illeti: május 2-án érkezett meg a 39. Don Miguel sorgyalogezred egy zászlóalja Péterváradról a tiszai koronakerületben kirobbant zavargások lecsendesítésére.

168 Május 7-én — valószínű a péterváradi figyelmeztetés hatására — az Óbecsén állomásozó kormánybiztos a zászlóaljat Péterváradra indította, helyüket a Lipót főherceg sorgyalogezred egyik, de szintén magyar legénységű zászlóalja foglalta el. E katonaságot részben Nagykikindáról, részben Frányováról vezényelték Becsére.

169 Ezek, s a következő napokban hozott intézkedések a kormánybiztosnak még arról a hitéről árulkodnak, hogy tényleg rendelkezhet a három főhadparancsnokság katonáival. S nemcsak rendelkezhet velük, hanem azok engedelmesen követik is utasításait. A szerb mozgalom egyik — s nem is a legveszélytelenebb — központjának Újvidéket tartotta. Mindenre számítva ezért szerette volna e Duna menti várost katonasággal megrakni, s minden más főparancsnokot megelőzve személyes kontaktust teremteni a péterváradi parancsnokkal. Naplója szerint május 10-én találkozott először Hrabovszky János br. altábornagygyal, a péterváradi „commandirozóval". Május 30-án utasította Kiss Ernő ezredest, hogy Kikindáról •— a rabok őrzéséhez szükséges katonaságon kívül — huszárjaival vonuljon Újvidékre.

170 Ugyanakkor Bács megye főispánjának meghagyta, hogy „értekezésbe tévén magát" a megyében állomásozó katonák parancsnokával: „... az egész katonaságot azonnal Újvidékre indítsák". Hasonló meghagyás ment Óbecsére Antunovics főbírónak, s a Zanini zászlóalj parancsnokának.

171 Május végéig úgy tűnt, hogy a tervezett katonai intézkedések megvalósíthatók, illetve meghozzák a kívánt eredményt. Május 31-én arról kapott értesítést a hadügyminisztertől, hogy a 3. Ferdinánd d'Este huszárezred 3. zászlóalja Komáromból; egy század gyalogság, s a 7. Hardegg vértesek egy osztálya pedig Szegedről indul Újvidékre; míg a Szerémségbe az I. Ferdinánd császár huszárezred egy osztályát rendelték.

172 Karácsonyi László, Torontál megye főispánjának értesítése viszont június 6-án érkezett a kormánybiztoshoz, miszerint a Nagykikindán található katonaság — részint a lovak átvétele, részint újoncok áthozatala, részint a rabok kísérése miatt — úgy meg van osztva, hogy nem indulhatnak Újvidékre.

173 Két nappal később Temes megye kérte Csernovits Pétertől a megyéből elvont három század visszavezénylését; a Hannover-huszárok Versecre irányítását.

174 Kiss ErnŐ ezredes halogatása miatt már június 7-én panaszkodott a kormánybiztos Szemere Bertalan belügyminiszternek: „... Kis ezredes a katonaságnak ide szállítása iránt Pestről hozzá intézett rendeletemet nem teljesítette — kérem a Ministeriumot, tessék Őt feleletre vonni ha illy ellenszegülésekre találok, úgy biztosi működésemben akadályoztatva vagyok".

175 Június 9-én Csernovits Péter ismételten és határozottan felszólította Kiss Ernő ezredest utasításai teljesítésére, ellenkező esetben „... a felelet nagy terhe, a vésztellyes körülmények között az elmulasztásért Tisztelt Parancsnok Úrra fog háramlani".

176 Kiss Ernő június 10-i válaszában a szlavóniai főhadparancsnokság utasításáról tájékoztatta a kormánybiztost, miszerint katonáival Óbecsére kell vonulnia. „De miután a tartománbéli hadi fo kormántói (a bánsági főparancsnokságról van már szó) a legszorosabb parancsolatom vagyon, anélkül hogy onnan rendelésem ne volna — semmi esetre innen elmozdulni — egy úttal egy futárt