Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 2. Nagykikinda és környéke 1848 tavaszán

Avram Rajkovot a rögtönítélő bíróság négy vádpontban marasztalta el: „... a nevezett néplázadásnak egyik fő előidézője" volt; a katonaság távozása után vezette a kerületi ház elleni támadást, a pandúrok fegyvereit elvette; részt vett Isakovic meggyilkolásában, valamint a rabok kibocsátásában a kerület tömlöcébŐl. Az Arsa Vukié elleni vádpontok: a börtönből történt kiszabadítása után durván a börtönőrre támadt; fő szerepet játszott Cuncic meggyilkolásában, majd az azt követő rablásban, rombolásban; az elöljárók — segélykérő levelek írására — kényszerítésének egyik kezdeményezője volt. A rögtönítélő bíróság a tizenegy napig (május 3-tól 13-ig) tartó tárgyalás során 42 tanút idézett és hallgatott meg. Az ítélet egyik vádlott esetében sem lehetett kétséges, mind a négyet kötél általi halálra kárhoztatták. Először Arsa Vukiéot végezték ki (május 6-án 13 óra 30 perckor), követte Őt egy óra múlva Djordje Titelski; május 8-án Uros Rajkov, 13-án Avram Rajkov felakasztására került sor. Csernovits Péter királyi biztos május 7-én azt jelentette a kormánynak, hogy a nagykikindai lázongás és rablás — a katonai erő megjelenésére — megszűnt. A kormánybiztos szerint e lázadás indítói „... illir bujtogatok voltak, de a népben helybeli viszonyokból eredt bosszúérzett dolgozott".

106 Az illir lázító pedig nem volt más, mint a már többször említett Djordje Radak, aki — látva a „kiengedett szellem" engedetlenséget és pusztítását — sietett Szerbiába menekülni. Május 1-én Csernovits országos körözést rendelt el „... a nagykikindai néplázításba fo szerepet vitt Radák György" felkeresésére, azzal az utasítással, hogy „... megtaláltatása esetében őtet azonnal biztos őrizet alatt ... Nagykikindára" kísérjék.

107 A miniszterelnöki hivatalos közlésekből tudjuk, hogy „Radák György köröztetése iránt a szükséges rendeletek megtétettek" (május 16.).

108 Az ügyből — hajszál híján — diplomáciai bonyodalom lett. Május 24-én Bécsből Pulszky Ferenc „állodalmi altitkár" elküldte Batthyánynak az „ausztriai állodalmi Kancellária" hivatalos levelét, amely „Radák György népizgató elfogatására vonatkozik".

109 A miniszterelnök május 28-án herceg Esterházy Pál miniszterhez írt válaszából: „... tettleg akadályoztassa meg, nehogy ... a magyar kormány részéről a dolog illy fekvésében, hol a politicai szökevények kiadatása Szerbiából megtagadtatik, az említett néplázítók ellenében olly eszközökhöz kelljen nyúlni, mik a török kormánnyali békés szomszédsággal s jó egyetértéssel összhangzásban lenni nem látszhatnának".

110 Külön eljárást igényelt a kikindai rögtönítélő bíróság részéről Vazul Pop, román származású közvitéz meggyilkolásának ügye. A futárszolgálatot teljesítő közkatona — teljesen értelmetlen és indokolatlan — megölésének bűnével hárman álltak a bíróság előtt: Vasa Stanojev, Vasa Tomin és Laza Tomin. A halottról május 5-én egy Vidra nevű sebész alorvos készített látleletet. Akkor elsősorban az elhunyt katona fejsérülésére irányult a vizsgálat, amit a „Visum et Repertum" kiállítója így summázott: „... a fenti sérülések már magukban elegendőknek mutatkoznának az azonnali halál előidézésére, ezáltal ezeket a sérüléseket a feltétlenül halált okozó sérülések közé kell sorolnunk".

111 Kihallgatása során Stanojev tagadta, hogy (az egyébként a kerületi maga-