Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

I. A család. Az ifjúság, a közéleti kibontakozás kezdetei

repet vitt, mit tett az 1843—44-es országgyűlés 578 napja alatt. A jegyzőkönyvek áttanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy nem minősíthető a szavak emberének. Amennyire aktív volt (felszólalt és vitatkozott) követtársa, Török Gábor, annyira visszahúzódott a nyilvános szerepléstől Csernovits. Iratai közt megmaradt jegyzeteiből csak az állapítható meg, hogy mikor szavazott Török Gábor (1. sz. aradi követ), mikor Csernovits (2. sz. követ), s mikor együttesen mindketten. A kerületi és a közgyűlésen mindössze egyszer szólalt meg, egy héttel az országgyűlés berekesztése előtt. A 265. ülésen, 1844. november 6-án a főrendek koronaőr-választásra szólították fel az alsótáblát. Klauzál Gábor, Csongrád megye követe azonban kijelentette, hogy erre megyei utasítása nincs, s addig nem nyilatkozhat, míg választói nem kapják meg a jelölt vagy jelöltek neveit. Több megye hasonló álláspontra helyezkedett. Ekkor szólalt meg — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — „Arad megye követe Csernovits Péter: A Csongrád megye követe által előadott okot pártolom".

76 (Csak megjegyezni kívánjuk: a koronaőröket mégis megválasztották Ürményi Ferenc és Vay Miklós br. személyében.

77

) A kerületi ülésen kétszer töltötte be Csernovits az elnöki tisztet: 1844. február 6-án a 152. ülésen, amikor nem kisebb tárgy szerepelt terítéken, mint a magyar nyelv ügyében január 23-án érkezett királyi válaszra adandó üzenet;

78 s július 8—13-a között hat napon át.

79 Ez azonban nem különösebb érdem, az elnöki tiszt betöltése sorba ment a követek között. Véleményünk szerint Csernovits mutatós megjelenése is szerepet játszhatott abban, hogy elsősorban olyan bizottságokba választották, ahol reprezentálni kellett, illetve lehetett, így lett 1843. május 18-án az uralkodó üdvözlésére kinevezett küldöttség tagja, nem kisebb személyek társaságában, mint Ráday Gedeon gróf, Somssich Pál, Bezerédj István, Almásy Pál, Lónyay Menyhért, Wenckheim Béla báró, Klauzál Gábor stb.

80 1844. január 29-én ő is azok között lehetett, akik a nádornál és feleségénél — az új esztendő beköszöntével — tisztelegtek. Természetesen az alsótábla megbízása következtében.

81 Végül 1844. november 9-én az országgyűlés záróaktusára érkező nádor főherceget fogadhatta a diéta küldöttségének tagjaként a Duna-parton.

82 Csernovits Péter nevével (és szerepével) még egy vonatkozásban találkozunk az 1843—44-es országgyűlés eseményeit vizsgálva. Fényűzően berendezett lakásának termei mindig nyitva voltak a látogatók előtt, az ellenzéki követek — az országos és kerületi üléseket megelőzően — nála szokták értekezleteiket megtartani. Erre természetesen a titkosrendőrség is felfigyelt.

83 Az egyik jelentés arról informálta a megbízókat, hogy az ellenzéki követek 1843. június 23-án nagy számmal jöttek össze nála, s a nyelv ügyében tanácskoztak. Az ismertebb szóvivők: Ráday gróf, Antun Josipovic turapolyai (Turopolje — Túrmező) gróf, Szentkirályi Móric, Pázmándy. „Eközben — szól a rendőri jelentés — Csernovich követ egyik üveg pezsgőt a másik után hozatta, s mulatságos dolgokat hozott szóba. A többi követ azonban az elébbi ügyekről tárgyalt tovább".

84 Ez a beállítás sem éppen dicséretes Csernovits Péterre nézve. Eszerint még a nem hivatalos érintkezések során sem volt érdemi mondandója. Ő csupán a körülményeket teremtette meg a megbeszéléshez (lakás, pezsgő, hangulat...). November 4-én az ellenzéki követek este hat és kilenc óra között ugyan-