Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek

lelhetők föl, s amelyek általában az említett három falu (főképpen Bödeháza) népnyelvében is előfordulnak. Ilyenek például a következők is: 41. tűnt; 123. seggibugya; 175. buhafa; 282. kaszagarzsa; 432. zsirka; 503. puppik; 581. fájsz; 647. pérgyuka; stb. A jórészt Somogy megyéből települt Velika Piszanica (vö. MNyAElm. 300) népnyelvének sajátos tájszavai például a következők: 9. taláktya; 34. szár, csumaszár, csutaszár; 38. honcsek; 49. kopoZ; 120. berökfa; 123. bücske; 266. balaska, balta; 270. szijókés; 326. vemhezik; 364. rtpor, cicörél; 429. csűr ka; 527. evesséG; 599. kopola; 615. pucok; 642. dongd; stb. Ezek a valódi tájszók zömükben Somogy megye délnyugati felében (Belső-Somogyban) és Zala megye legdélebbi csücskében élnek, némelyikük viszont távolabbi vidékeken is előfordul. A várdaróci nyelvjárás jellegzetes tájszavai például a következők: 9. kalájq, kalásszá; 35. koncérja; 38. tusa, csuta; 64. bundatök, győritök; 137. göröngyék, göröngyeg; 182. tízes; 261. fejőké; 364. hatol; 401. gajgonya; stb. Az itt fölsorolt valódi tájszók Baranya megye déli részén lévő községek nagy részének tájszólásában is megtalálhatók még napjainkban is. A török hódoltság után települt községek nyelvjárásának szókészletéből azt állapíthatjuk meg, hogy e hét helység három, viszonylag szorosabb egységet alkotó csoportba sorolható: Bajsa, Péterréve és Temerin népnyelvében elég sok palócos-jászos tájszó található, Alsóittebe és Piros tájszólásában számottevő tiszántúli szókészleti elem figyelhető meg, Torontáltorda és Torontálvásárhely nyelvjárásában pedig jelentős számú Szeged vidéki tájszó él. Mivel Bajsa, Péterréve és Temerin atlaszbeli anyagában elég kevés az olyan palócos-jászos valódi tájszók száma, amelyek mindhárom kutatóponton megvannak, ezért a példákat községenként külön-külön sorolom föl. A példák közé néhány jellegzetes alaki tájszót (pl. debeny 'bödön', ropka 'rokka' stb.) is fölvettem. A bajsai nyelvjárás palócos-jászos tájszavai a következők: 40. csív, csév, csőv; 86. páka; 106. egres; 107. piszke; 238. tevő; 248. döböny; 261. zsétár; 364. tapos, hergel; 370. szíszöG; 408. pampuska, fánk; 411. sifli, kockatészta; 414. lángoslepíny; 514. pöre; 577. pörgőropka, ropka; és 753. műte, miiúta. — Péterréve népnyelvében a következő palócos-jászos tájszók fordulnak elő: 86. páka; 105. csömbők; 107. piszke; 118. bocfa; 230. gyufa, (masina); 238. tévő, tévő; 261. fejő, zsétár; 370. szíszöG; 408. pampuska, [fánk]; 409. herőce; 410. csík; 411. kocka, sifli; 414. lángoslepíny, lepiny, lepiny, lángos; 485. pocskol; 514. perc; 608. zöröG, (zénG); 619. girinD; 647. lipe; 649. katalina, katicabogárka; és 753. műte, mőte, mőte. — A temerini nyelvjárásban a következő palócos-jászos tájszók találhatók: 26. tányírrózsa; 75. paradicská, paradicska, paradicsom; 77. csanya; 86. páka; 105. csömbők; 107. piszke; 182.