Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek
csomó", csomó, köröszt; 238. tevő, tévő; 248. debeny, döböny; 261. zsétár; 285. fén; 364. hergel; 370. sziszoG; 408.pampuska; 409. herőce; 410. esz'/:; 414. lepiny; 417. buborcsík, domó; 485.platykál, pocskol, pancsol; 503.púp; 514.perc, perc; 573. héhölő, héhélő; 574. héhöl, héhél; 511. ropka, rokka; 619. girinD; 647. /zpe; 649. katalina; és 753. mofe, mijúta. — Bár abszolút számokban a három község palócos-jászos tájszavai lényegesen nem térnek el egymástól, az előfordulási arányokban megmutatkozó különbség mégsem jelentéktelen, hiszen a temerini nyelvjárás palócos-jászos tájszavainak mennyisége megközelítőleg kétszerese a bajsai tájszólásénak. Ez az eltérés azt jelzi, hogy Temerin tájnyelve — szókincsében legalábbis — erősebben palócos-jászos jellegű, mint Bajsa és Péterréve nyelvjárása. Alsóittebe és Piros tájszóanyaga egyaránt a tiszántúli nyelvjárások szókincsével mutat rokonságot. Alsóittebe atlaszbeli anyagából a következő tájszókat sorolom ide: 32. kqorqo, szár; 42. séjme; 51. paszüj, paszuj; 59. bürgondi, márharípa; 64. fehírtök, < tök>; 86. buzgá; 100. enyV, enyv; 105. billenG; 238. előHe; 239. kuckqp, kuckó", sut; 261. fejő ü ; 313. csörget; 331. fojathatné'k; 354. rühet, búgqpdik; 312. ruca; 406. derejé; 495. csikqpfoG, téjfoG; 512. törő", tiló"; 586. parizsnya; 606. felleg; és 608. zéng. A pirosi nyelvjárás tiszántúlias tájszavai a következők: 26. napraforgó; 35. bojtya, címére; 38. csutkatu; 64. fehírtök, sütni való tök; 106. egres; 107. büszke; 123. csipkebogyóit; 238. elöüte; 239. súd, sut; 241. kas; 313. csörget; 364. hergel, hergel, tojquzik; 376. kocakutya; 381. csikar; 406. dereje; és 645. gabó u ca. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Alsóittebe valódi tájszavai a Tiszántúlon belül inkább a Nagysárrét vidéki nyelvjárásokkal egyeznek meg, Piros népnyelvének valódi táj szavai pedig nagyobb mértékben a Tisza középső folyása menti nyelvjárások táj szavaival azonosak. Elég nagyfokú hasonlóságot tapasztalunk Torontáltorda és Torontálvásárhely tájszavai között is. Ez abból adódik, hogy mindkét település — főképpen Torda — nyelvjárásában számottevő Szeged környéki valódi tájszó használatos. A torontáltordai népnyelv ilyen elemei a következők: 18. paplq, paplan; 26. tányérica; 35. zabja; 40. csév; 42. bajusza, bajusza; 44. csuma, csuma; 51. paszúr; 64. dinkajitök; 105. böndő; 107. büszke, büszke; 119. marokverő; 200. tétéj; 213. szalmazsák, (trózsák); 238. előte; 261. fejő; 372. kacsa; 402. szárma; 406. barátfüle; 409. csörege; 438. pörköl; 561. zuborog, korog; 585. dóié; 606. fölleg; 608. zöng; 618. pocok; 695. savanya; 696. kesére; 124. bűj; 141. more; és 885. gondoskodik. Amint a példákból kiderül, egy-két jellegzetes alaki tájszót (pl. bűj, savanya) is ide soroltam. — Torontálvásárhely nyelvjárásának a Szeged vidékivel megegyező tájszavai a következők: 42. bajusszá, bajusza; 51. paszúr; 64. dinkatök; 107. büszke; 179. marokverő", marokverő; 238. előHe; 261. fejő;
