Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek
Az abszolút szóvégi zöngétlenülés és a félzöngések jelentkezése — Sukoró nyelvjárásának kivételével — a Dad—Mány—Páty községek alkotta vonaltól délre a legnagyobb mértékű, legritkábban a Dunakanyar környéki kutatópontokon fordul elő (pl. a 13. térképlapon: E-3, E-7, E-ll, E-13, C-12, C-25, C-26, D-5, F-l: üszöG; E-8, E-15, D-6: üszöG, üszök; E-9, E-12, E-16, F-2: üszög, üszök; E-10, C-24: üszök; a 687. atlaszlapon: E-3, C-25, D-6, F-l: könnyeBB, könnyebb; E-7, E-9, E-ll, E-13, E-15, E-16, C-26: könnyeBB; C-12, C-24: könnyepp, könnyeBB; D-5, F-2: könnyebb, könnyepp, könnyeBB; stb.). Föltűnő, hogy a vilonyai nyelvjárásban több adatot találunk a szóvégi zöngétlenedésre, mint a zöngétlen médiákra. Az is eléggé szembeszökő, hogy a példák száma viszonylag nagy szórást mutat, hiszen Madocsa tájszólásában egyetlenegy adat sincs erre a jelenségre, a sárszentmiklósi nyelvjárásban viszont összesítve nyolcvannyolc zöngétlenült mássalhangzó és zöngétlen média található. Annak magyarázata, hogy a sukorói tájszólásban is viszonylag csekély számban fordul elő az abszolút szóvégi zöngétlenülés, minden bizonnyal nyelvjárássziget voltában rejlik. Föltételezésem szerint Sukoró egykori alapítói, illetőleg református lakossága, amelyre az anyaggyűjtés kiterjedt (vö. MNyAElm. 278), olyan vidékről költözhetett át, ahol a szóvégi zöngétlenülés csak szórványosan bukkan föl. c) A vizsgálatra kiválasztott kutatópontokon elég gyakori az n palatalizációja szó elején, szó belsejében és abszolút szóvégen egyaránt (pl. a 412. térképlapon: C-12, C-26, E-12: nyugli; E-ll: nyudli, nudli; E-14: krumplinudli, nyugli; a 263. atlaszlapon mindegyik kutatóponton teknyő szóalak szerepel; a 440. térképlapon: E-4, E-ll, E-14: vászony, vászon; E-5, E-15, C-12, F-2: vászo, vászony, vászon; E-9: vászony; E-12: vászo, vászony, vászon, <vászo n >; C-26: vászony; stb.), de szórványosan a t, d és / palatalizációja is előfordul (pl. a 30. atlaszlapon: E-5, E-8, E-10: gyinnye, dinnye,; E-9: gyinnye; a 421. lapon: E-5, E-9: mégdohosogyik; a 895. térképlapon: E-5, E-8: kifizetyik; E-9: kifüzetyik, [kifüzetik]; E-10: kifizetyik, <kifizetik>; a 108. lapon: E-9: ribizlyi; a 293. atlaszlapon: E-9: tolótályigá, tolótáligá; stb.). A t, d, l és n palatalizációjának eseteit kutatópontonként megszámláltam, és az alábbi táblázatba foglaltam:
