Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

amely — mint ismeretes — a palóc nyelvjárásterület egy részén még megtalálható, bár visszaszorulóban van (vö. IM RE SAMU: ANyT. VIII, 92). A kisnémedi tájszólásban 37 adatot találtam a ly előfordulására (pl. 54. hüvely; 333. bivaly; 341. béllyeg; 375. pulyka; 623. gólya; 884. folyik; stb.), a többi kutatóponton egyetlen példa sincs rá. A ly fonéma bomlását jelzi, hogy a (y-es forma melletti változatként /'-es, ritkábban ;'-s kiejtésű szóalakok is fölbukkannak a kisnémedi nyelvjárásban (pl. 277. nagygerebVe, nagygereble, gereblye; 580. gömbölyítő, gombol'ító, [gombojító]; stb.). b) A mássalhangzók hangszínárnyalatát elemezve a vizsgált kutatópontok atlaszbeli anyagában az abszolút szóvégen jelentkező zöngétlenülésre, illetőleg félzöngés ejtésmódra találunk példákat. Ezeket külön-külön megszámláltam, és kutatópontonként az alábbi táblázatban összesítettem: A kutatópont megnevezése A zöngétlenek száma A félzöngések száma Pilismarót 1 12 Szigetmonostor 0 13 Kisnémedi 0 6 Héreg 0 18 Úny 1 19 Dad 5 48 Mány 1 47 Tök 0 8 Páty 1 61 Mogyoród 0 11 Csákberény 22 59 Gyúró 0 29 Iszkaszentgyörgy 2 38 Sukoró 1 13 Vilonya 21 15 Füle 3 52 Soponya 7 63 Seregélyes 0 34 Balatonbozsok 2 39 Mezőkomárom 4 33 Igar 0 28 Sárszentmiklós 16 72 Madocsa 0 0