Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Módszertani kérdések - 3. A feldolgozás módszere - b) Az adatok statisztikai értékeléséről
á-zás és a vele szemben álló labiális ^-zás adatait fonetikaihelyzettől függetlenül összesítettem. A köznyelv és némelykor (éppen a nyelvjárasszigetek esetében) a szomszédos tájszólások hatására az egyes fonémáknak több változata jelentkezik, például Kiskundorozsma atlaszbeli anyagában a 125. térképlapon: csoroszjá, csoroszjq, csoroszja; a 637. lapon: kutyahál, kutyqhql, kutyahal; stb. Ezeket a variánsokat külön-külön megszámláltam, és a megfelelő kategóriákba besoroltam (az q-t a labiális a-khoz, az a változatot pedig az illabiális á-zás adataihoz). Ugyanígy például az variánst (pl. felvette) az illabiális é-zéshez, az ö változatot (pl. éneköl) a labiális ö-zés adataihoz számítottam. A nagyatlaszban található különböző magánhangzó- és mássalhangzó-jelenségeket egytől egyig megszámláltam a vizsgálatra kiválasztott kutatópontokon, hiszen az egyes nyelvjárások közötti eltérések gyakran bizonyos fonémáknak más fonémákkal szembeni gyakoriságában mutatkoznak meg. Ez különösen a magánhangzók körében jelentkezik (pl. labiális ö-zés, zárt i'-zés stb.), de némelykor bizonyos mássalhangzó-sajátságok (pl. explozív íy-zés és gy-zés, palatális gy-zés és íy-zés stb.) előfordulása tekintetében is fontos lehet az, hogy hány adatot találunk rá. A különböző jelenségek megszámlálásában természetesen csak azokat a példákat vettem figyelembe, amelyek a köznyelvi formákkal és a vizsgált kutatópontok nyelvjárási adataival összevetve mutatnak különbséget, így például az é'-ző és az ö-ző esetek megszámlálása során azokat a szavakat, melyeknek hangalakja az é'-zés vagy az ö-zés szempontjából mindegyik kutatóponton azonos (pl. 722. derék; 1059. deszka; illetőleg 642. bögöly; 948. gödör; stb.), figyelmen kívül hagytam, a differenciáltságot mutató lexémák adatait viszont számításba vettem, például a 95. térképlapon: C-12, C-26, E-3, E-4, E-6, E-ll, E-12, E-13, E-15, F-l, F-2, G-13: csérésnye; E-5: csérésnye, [cseresznye]; E-7, E-14, G-12: cserösnye; E-8, E-9, E-10, J-l, J-2, J-3, J-4, J-5, J-6, J-8, J-13, J-15: csérésnye; E-17, E-20, F-3, F-5, F-6, F-10, F-ll, K-l, K-6, K-8, K-12, K-13, N-8, N-ll: cserösznye; F-12: cserösnye, cserösznye; J-21: csörösznye; P-ll, P-16: cseresznye, cseresznye; stb. Amint azt pl. Balmazújváros (P-ll) és Gáborján (P-16) adatai jelzik, a labiális ö-vel nemcsak é állhat szemben, hanem — a zárt é fonémát nem használó tájszólásokban — nyílt e is, ezért itt az illabiális é'-zéshez soroltam az e-zés példáit is (1. erre: DEME, NyatlFunk. 127). Az olyan esetekben, amikor egy-egy magánhangzó-jelenségre (pl. a labiális ö-zésre) több példát is találunk, s amikor az egyes kutatópontok között jól megfogható különbségek vannak, akkor az összesített számadatokat százalékosan is értékeltem, az így kapott részesedési arányok ugyanis az előfordulást jelző abszolút számoknál érzékletesebben mutatják a szóban forgó fonéma gyakoriságát, s ezáltal megkönnyítik az egyes települések nyelvjárásának összehasonlítását is.