Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Módszertani kérdések - 1. Általános megjegyzések - 2. A vizsgálat anyaga
iiíján —nyelvi anyagbólesetleg^rra-a következtetésre jut hass ak, h ogy a sz óban forgó helység valóban nyelvjárássziget, természetesen a vizsgált kutatópontokon a nagy atlasz minden egyes térképlapjának adatait gondosan kiírtam; a különféle hangtani, alaktani jelenségeket és valódi tájszókat megszámláltam és statisztikailag összegeztem, és minden egyes nyelvjárási sajátságot figyelembe véve próbáltam nyelvészeti és/vagy településtörténeti következtetéseket levonni. Ez a munka a számok tükrében azt jelentette, hogy a MNyA. kutatópontjai közül végül is száztizenkét település anyagát dolgoztam föl. Ez valamelyest több, mint a nagyatlasz összes kutatópontjának negyede. A száztizenkét településből nagyjából minden negyedik (összesen huszonkilenc) nyelvjárássziget jellegű. Ha egy-egy kutatópontra atlaszlaponként két szóalakot számítok, akkor — a fonetikai változatokat is figyelembe véve — a MNyA. 1162 térképlapjáról megközelítőleg negyedmillió adatot kellett földolgoznom. Ez az adatmennyiség volt vizsgálódásaim kiindulási alapja, legfontosabb nyelvi bázisa. A nagyatlasz anyagának feldolgozása után mindegyik nyelvjárásszigeten helyszíni gyűjtést végeztem. Ekkor magnetofonfölvételeket készítettem tősgyökeres, helybeli születésű adatközlőkkel, akiknek kiválasztásában természetesen igyekeztem mindazon szempontokat érvényesíteni, amelyek az ilyen gyűjtésekben elengedhetetlenül fontosak (az adatközlők kiválasztásának szempontjaira vö. LŐRINCZE LAJOS: MNyAElm. 174; MÁRTON GYULA: i. m. 68; az adatközlők típusaira 1. BALOGH LAJOS—VÉGH JÓZSEF: MNyAElm. 260; a magnetofonos gyűjtésre pedig 1. részletesebben tőlem: A mondatszerkesztés nyelvszociológiai vizsgálata a nagykónyi nyelvjárásban. Bp., 1983. 15—24). A terepmunka során nemcsak magnetofonfölvételeket készítettem, hanem kérdőíves gyűjtést is folytattam, mégpedig azokon a nyelvjárásszigeteken, ahol az ún. szóföldrajzi kérdőívet a MNyA. anyaggyűjtése idején nem kérdezték ki. Ennek pótlását a nagyatlasz megfelelő térképlapjaira vonatkozó kérdések segítségével végeztem el. A palócos-jászos eredetű vagy a nagyatlasz anyaga alapján annak látszó nyelvjárásszigeteken viszont a BALOGH LAJOS és PELLE BÉLÁNÉ összeállította palóc kérdőívet használtam föl (Palóc kutatás. Módszertani közlemények XXII. Szerk.: BAKÓ FERENC. Eger, 1972), de pl. a markoláb, morkoláb gyermekijesztő meglétéről is érdeklődtem, ugyanis DIÓSZEGI VILMOS kutatásai szerint ennek az ismerete az adott településen palóc etnikumra utal (Népi kultúra - népi társadalom. Bp., 1968.1, 229). A helyszíni gyűjtés adta lehetőséget arra is felhasználtam, hogy a lakosság származástudatáról érdeklődjem. A legtöbb helységben sajnos nem őrződött meg az egykori falualapítás emléke, egy-két esetben viszont a helybeliek egy része még napjainkban is őrzi annak hagyományát, hogy elődeik hajdan honnan költöztek át a mai lakóhelyre.
