Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Kitekintés külföldi előzményekre - 1. A nyelvszigetek keletkezése másutt

Németországnak, az ezer fejedelemség országának a történelmi múltjával magyarázható, hogy a német nép nagyon erős törzsi és táji tagolódást mutat, s továbbá az is, hogy — főképpen Európában, de távolabbi területeken is — nagyszámú nyelvszigete alakult ki. A német nyelvszigetek, ha más népekével hasonlítjuk őket össze, a különféle típusok sokrétűségét mutatják (ezen nyelvszigetek típusainak fölsorolását és jellemzését 1. részletesebben KUHN: i. m. 324—386). Csupán ezen oknál fogva is, a német nyelvszigetek vizsgálata kiindulópontul szolgálhat az általános nyelvszigetkutatás számára. Ez a megállapítás különösen érvényes az 1930-as évek közepére, amikor a német dialektológia a nyelvszigetek kutatásában jóval előbbre járt, mint más nemzeteké. A különböző telepítési korszakokban német és más nyelvű helységek egyidejűleg is keletkeztek. így például Bánátban és Bácskában a német nyelvszigetek mellett francia, olasz, spanyol, magyar, cseh, szlovák, ukrán és bolgár népességű települések is létrejöttek. Nemegyszer az is előfordult, hogy egy-egy községben különböző nemzetiségű lakosság került össze. A hosszabb együttélés általában a kisebbség beolvadásához vezetett. A középkorban a németek keleti irányú terjeszkedésében a francia és vallon népcsoportok keletre költözése is szerepet játszott, mivel azok szinte előkészítették a talajt a német telepítések számára. Kezdetben például Brünnbe és Prágába is eljutottak francia és vallon telepesek, sőt még Magyarországra is (vö. FÜGEDI ERIK: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp., 1981. 401). Francia nyelvszigetek Németországban is keletkeztek. A legjelentősebb a hugenották beköltözése volt 1684 után. Ez a vallási okokból bekövetkezett kivándorlás tipikus példája. A legújabbkori telepítésekben a franciák csekély mértékben vettek részt, csupán kisebb csoportjaiknak Pfalz vidékére történt bevándorlása érdemel említést. Korábban Bánátba és a Volga mentére is kerültek franciák. Ezek a dél-oroszországi angol népcsoporttal együtt elnémetesedtek, ugyanis többségében lévő németekkel éltek együtt. Finnország északi részén svédek, a Balkán félsziget déli részén pedig olaszok telepedtek le. Az évszázadok során a német nyelvszigetek a svédekkel Észtországban, az olaszokkal pedig Szlavóniában érintkeztek. Német nyelvszigetek a Balti-tenger körüli tengerparton is kialakultak. Az Adrián és a Balti-tengeren vannak olyan nyelvszigetek, amelyek a szó eredeti (földrajzi) értelmében valóban szigetek is. Ezek külön típust képviselnek, ugyanis nyelvileg erős elkülönülés jellemzi őket. így például az Észtország közelében fekvő Worms szigetén a svéd nyelvnek egy rendkívül archaikus formája őrződött meg. Kisebb svéd és olasz néprészlegek németekkel együtt is fölbukkannak: Oroszország déli részén svédek, Bánátban pedig olaszok. A XVIII. században Sziléziában protestáns csehek (a husziták) települései