Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Kitekintés külföldi előzményekre - 1. A nyelvszigetek keletkezése másutt

alakultak ki, amelyek II. Frigyes telepítéseinek részét képezték. A husziták letelepítése is vallási okokból történt. Cseh nyelvsziget lengyel nyelvterületen a XIX. században is keletkezett, mégpedig Zselovban (Lództól délre). A cseh nyelvszigetek egyébként leginkább az utóbbi két évszázadban jöttek létre, ezzel szemben a magyar és a lengyel áttelepülések más népek közé jóval korábbi időkre nyúlnak vissza. Ebben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy mindkét állam viszonylag nagy területre ki tudta terjeszteni hatalmát a szomszédos kisebb népek között. A szláv népek nyelvszigetei sajátos problémát vetnek föl, olyat, ami pl. a német nyelv esetében ritka kivételként, a magyarban pedig egyáltalán nem merül föl: az áttelepülők itt nagyon közeli rokon nyelvi közegbe kerültek. Ennek következtében az emberi kapcsolatok, a különböző érintkezési formák hamarabb kialakulhattak, s gyorsabban és könnyebben mehetett végbe az asszimiláció. Ilyen okok miatt következett be viszonylag rövid idő alatt például bizonyos lengyel népcsoportok beolvadása az ukránba. A kis népsűrűségű területeken lakó, bizonyos félnomád népcsoportok nyelvállapotát rendkívüli tarkaság, összevisszaság jellemzi. így például Macedóniában olyan nyelvszigetek vannak, amelyeken bolgárok, görögök, szerbek és albánok keverednek. Egyes román néprészlegek pedig Besszarábiában és Bukovinában ukránokkal, Dobrudzsában bolgárokkal vannak kapcsolatban. A kanadai franciák kivándorlásuk után egy ideig kolóniában éltek, majd brit (főleg angol nyelvi) környezetben kerültek nyelvsziget helyzetbe. KUHN szerint nyelvükben, a népszaporulat nagyságában, jámbor katolicizmusukban olyan erényeket őriztek meg, amelyeket az anyaország már visszavonhatatlanul elveszített. Hasonló a búrok viszonya a mai hollandokhoz. A XIX. század közepe óta jelentős olasz nyelvszigetek keletkeztek Argentínában, Brazíliában, Chilében, Peruban és Uruguayban is. A fentiekből jól kiviláglik, hogy Európa-szerte — sőt más földrészeken is — viszonylag sok nyelvsziget jött létre. Az ezekre irányuló nyelvészeti vizsgálódásoknak — munkám céljából adódóan — még vázlatos összefoglalását sem tekinthetem feladatomnak. Azt azonban szükségesnek tartom, hogy a nagy hagyományokra visszatekintő és a magyar dialektológiára fontos hatást kifejtő német nyelvszigetkutatás eredményeit legalább vázlatosan ismertessem. Az észak-olaszországi német nyelvszigetekkel kapcsolatban az osztrák dialektológusok kutatómunkáját is érintem, és ennek kapcsán az olasz nyelvjárásszigetekről is szót ejtek. Ezenkívül a soknemzetiségű Szovjetunióban folyó nyelvjárasszigetek vizsgálatának rövid áttekintése is célszerűnek látszik már csak amiatt is, hogy ez a problematika az ott élő nyelvrokonaink nyelvi-nyelvjárási helyzetéhez is kapcsolódik.