Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek
torda tájszólásában kisebb mértékű, és eléggé kisszámú példában fordul elő Kórógy, Piros, Alsóittebe és Torontál vásárhely népnyelvében. Az utóbbi kutatópontok ezen sajátsága a keleti (főként a tiszántúli) nyelvjárásokkal mutat rokonságot, Kót és Velika Piszanica tájnyelvének erősebb fokú / kiesése viszont a dunántúli nyelvjárásokhoz közelít (vö. MMNyjR. 262). g) A hasonulásos jelenségek közül főképpen a szóbelseji dl, dn és rl hangkapcsolatokat érintő hasonulásra találunk példákat a vizsgált kutatópontokon. Ezeknek típusait és előfordulási számát az alábbi táblázat tartalmazza: A kutatópont megnevezése dl.-11 dn: nn rl: rr rl:ll Kőt 1 2 2 1 Velika Piszanica 1 3 3 2 Várdaróc 1 3 3 2 Kupuszina 1 3 0 3 Bajsa 1 0 0 4 Péterréve 1 1 0 4 Kórógy 3 3 1 Piros 1 0 0 2 Temerin 1 0 0 2 Torontáltorda 1 0 0 3 Alsóittebe 1 0 0 3 Torontálvásárhely 1 0 0 2 A fenti hangkapcsolatok elemzéséből azt állapíthatjuk meg, hogy a dn: nn és az rl:rr megfelelés elsősorban azokon a kutatópontokon jelentkezik, amelyek kisebb-nagyobb mértékben a nyelvterület nyugati felével mutatnak rokon vonásokat, az rlill megfelelés viszont inkább a Duna vonalától keletre eső nyelvjárásokra jellemző (például a 287. térképlapon: 1. sorú; 2. sárö; 3. sórö; 4. sálig; 5., 6., 9. és 10. sallö; 7. sapru, söprő; 8. sall a ó, sallö; 11. sallqp, sall a ó; 12. sallqp, salló"; a 915. atlaszlapon: 1., 2., 3. és 7. förönni; 4. firénni; de: 5., 6. és 9. fürdeni; 8. és 10. fürdeni; 11. fürdeni, fürödni és 12. fürödni; stb.). A v-nek a köznyelvtől eltérő viselkedésére lényegében két kutatóponton, Kót és Velika Piszanica anyagában találunk példákat. A v zöngésítő hatására Kót nyelvjárásában egy adat fordul elő (904. bepörütüg vupna), Velika Piszanica tájnyelvében pedig három (126. lapisvas, lapozsvas, laposvas; 904. bepörőtüng vóna és 923. ködve, köDve). A v — ugyancsak a köznyelvtől eltérően — előre-
