Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek

Velika Piszanica tájszólásának ez a sajátsága is rokonságot mutat a zalai és a somogyi nyelvjárástípusokkal, ugyanis az / + /hangkapcsolat helyén „Nyugaton, Győr-Sopron m. nagy részén, Vasban (kivéve Felsőőrt) és Zalában, Somogy nyugati felében, sőt Baranya legnyugatibb pontjain is, általában // a tipikus megoldás." (MMNyjR. 243.) f) A mássalhangzók kiesése közül mindegyik kutatóponton az / elmaradása a leggyakoribb (például a 143. térképlapon: 1. updal, ódal; 2., 3., 5., 6., 9. és 10. ódal; 4. ódái; 7. ó

u

dál; 8. és 12. ó

u

dal; 11. ó

u

dál, ódal; a 715. atlaszlapon: 1. züöDD, züöD; 2., 5., 6., 9. és 10. zőD; 3. ződ; 4. zéd; 7. ző

ü

D; 8. ző

ü

D, zöüd; 11. zöüd; 12. ző

ü

D; a 947. térképlapon: 1. vüöGy; 2. és 10. vőgy; 3. vőGY, vőgy; 4. végy; 5., 6. és9. vőGy; 7. vő

ü

Gy; 8. vöwgy, vo"Gy; 11. voügy és 12. vöüGy; stb.), az r és;' kiesésére jóval kevesebb példát találunk (például a 747. térképlapon: 1. mere; 2., 5., 8., 11. és 12. mére; 3. mére; 4. meere, mére; 6. more, mére; 7. mére; 9. és 10. more; az 1132. atlaszlapon: 1. iefibe; 2. éfébe; 3. éjéikor; 4. éfél'kór; 5. éfélkö, éfélkor; 6. éfélko; 8. ífélbe, ífélkor; 9. éfélkö, éfélkó; 10. éfélkó; 11. ífeelbe; 12. éjékor; stb.). Az /, r és / kiesésének adatait megszámláltam, és kutatópontonként az alábbi táblázatban összesítettem: A kutatópont Az / kiesésének Az r kiesésének A / kiesésének megnevezése száma száma száma Kót 63 8 1 Velika Piszanica 67 2 1 Várdaróc 44 2 2 Kupuszina 37 5 1 Bajsa 46 8 3 Péterréve 49 9 2 Kórógy 16 7 2 Piros 17 2 3 Temerin 42 9 3 Torontáltorda 42 8 3 Alsóittebe 15 2 3 Torontálvásárhely 15 2 4 Az 1, r és / kiesése közül jól megragadható különbséget leginkább az / elmaradása mutat. Az / kiesése Kót és Velika Piszanica nyelvjárásában a leggyakoribb, Várdaróc, Kupuszina, Bajsa, Péterréve, Temerin és Torontál-