Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek

boddza; 356. kánász, kanász; 406. bárátfüle, barátfüle; 1031. madár, madár; 1100. házba; 1120. lába, lába; stb.). A temerini tájszólásban összesen 50 adatot találtam az illabiális á előfordulására, labiális a-val hangzó szóalak viszont 469 szerepel a nagyatlaszban. Az illabiális á gyakorisága tehát a labiális a-val szemben 9,63%, vagyis nagyjából 9 labiális a hangra 1 illabiális á hang jut átlagosan Temerin nyelvjárásában. Ez ugyan nem nagy szám, a többi, szórványosan illabiális á-zó kutatóponthoz viszonyítva azonban figyelemre méltó sajátság. Itt jegyzem meg — amint a fenti példákból is kiderül —, hogy az illabiális á kissé zártabb változatát (á) az adatok számlálásakor mindenütt természetesen az illabiális á hangnál vettem számításba. A köznyelvi á helyén a vizsgált kutatópontokon a következő változatok fordulnak elő: á, a tartalmazza. , q, a és á. Ezeknek számadatait az alábbi táblázat A kutatópont Az ű-k Az ű-k Az ű-k Az ű-k Az ű-k megnevezése száma száma száma száma száma Kót 0 0 0 73 0 Velika Piszanica 12 0 0 38 0 Várdaróc 0 0 0 11 56 Kupuszina 0 79 24 7 61 Bajsa 5 0 0 50 0 Péterréve 1 0 0 32 0 Kórógy 0 0 0 7 0 Piros 0 0 0 15 0 Temerin 2 0 0 7 0 Torontáltorda 3 0 0 17 0 Alsóittebe 0 0 0 3 0 Torontálvásárhely 0 0 0 20 0 A fenti adatok azt mutatják, hogy a köznyelvi á helyén a kupuszinai nyelvjárásban fordul elő a legtöbb változat. A hangszínváltozatoknak ez a gazdagsága ezen tájszólásnak a csehszlovákiai Nagyhind nyelvjárásával való genetikus összefüggésével magyarázható. Mivel — mint láttuk — a kórógyi népnyelv illabiális Ö-ZÓ jellegű, várható volna, hogy az á-val szemben — a palócos típusú nyelvjárásokhoz hasonlóan — több változat (például hosszú labiális a) is jelentkezzen benne. Hogy ez nem így van, annak az az oka, hogy a kórógyi tájszólásban az á helyén áp vagy á

ó kettőshangzók használatosak. A töb-