Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget
917. inni, (innya); 918. ríni, (rínya); stb.]. Földeák, Kunágota és Újkígyós tájszólásában is valamivel gyakoribb az ny-ezés, mint a többi kutatóponton. Föltűnő, hogy Újkígyós ny-ezése Algyőétől és Tiszaszigetétől különösen eltér, hiszen ezeken a kutatópontokon egyetlen példa sincs az n palatalizációjára. Ezt a különbséget véleményem szerint semmiképpen sem az Újkígyós környéki tájszólás hatásával lehet magyarázni, hanem valószínűleg inkább azzal, hogy a gyűjtés során sem Algyőn, sem Tiszaszigeten nem kerültek felszínre rcy-ező formák, noha ezekkel — néhány esetben legalábbis — ott is számolni lehet még napjainkban is. (Földrajzinév-gyűjtés során mindkét községben magam is hallottam egy-két példát az ny-ezésre. S itt jegyzem meg azt is, hogy szórványosan a tősgyökeres szegediek beszédében is fölbukkan ez a jelenség.) Az ny-ezésnél is ritkábban jelentkező gy-zést és íy-zést vizsgálva figyelemre méltónak tartom, hogy a török hódoltság utáni telepítésnek jelzett Endrődről és Csanádpalotáról (vö. MNyAElm. 292—3) is van rá egy-két példa. Anélkül, hogy túlértékelném az atlaszban talált adatokat [Endrőd anyagában: 30. (gyinynye); 101. (gyijó u ); 978. tetyű; illetőleg Csanádpalotáról: 59. burgungyi és 978. (tetyű)], megkockáztatom azt a föltevést, hogy a fenti példák — többnyire mint kihalóban levő változatok — esetleg palócos-jászos típusú nyelvjárás nyomaiként maradtak meg a két község nyelvjárásában. A palatalizációs előzményű jelenségnek vehető /-zés is csak szórványosan fordul elő, és ez sem mutat területi megoszlást az egyes kutatópontok között (pl. a 133. térképlapon: M-19, N-4: tajiga, <taliga>; P-17, N-l, N-7, N-8, N-10: tajiga; N-5: tajiga, taliga; N-ll: tajiga, eketajiga; stb.). A /-zésre Dévaványán és Biharugrán három-három, Öcsödön, Endrődön, Dobozon, Okányban, Kunágotán és Újkígyóson két-két, Furtán, Köröstarcsán, Orosházán és Földeákon egy-egy adatot találtam, Gáborján, Ártánd és Csanádpalota anyagában nincs rá példa. b) Az apalatális /-ezés nagyon ritkán fordul elő, ugyanis Dévaványáról négy adat, Csanádpalotáról két példa, Endrőd, Földeák, Kunágota és Újkígyós anyagában egy-egy adat szerepel az atlaszban, csupán Orosháza nyelvjárásában van rá viszonylag több (összesen nyolc) példa. Az orosházi tájszólás nagyobb fokú /-ezését szintén az eredeti nyelvjárás megőrzött sajátságaként kell értékelnünk (az /-ezés területi különbségeire vö. MMNyjR. 243). A vizsgált tizenöt kutatópont anyagában egyébként csak egyetlen térképlap van, amelyen az /-ezésre több településről is van adat, mégpedig a 939. atlaszlapon: N-l, N-2, N-3, N-4: juk; N-5: juk, (luk); N-8, N-10, N-ll: luk; N-9: luk, [juk]; a legtöbb esetben csak egy-egy helységből — főleg Orosházáról — találunk rá példát (pl. a 202. térképlapon: N-9: zsindéj, <zsindéí>; a 333. atlaszlapon: N-5: bivaj, (bival); a 379. térképlapon: N-5: kölkeddzik; stb.). Más apalatális jelenség (pl. a
