Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget

szóvégi ny depalatalizációja) a vizsgált kutatópontokon csak egy esetben, a 496. térképlapon fordul elő (M-19, N-l, N-ll: ín; N-4: íny; N-5:/ogm, in; N-8: in, ín). c) A mássalhangzók kiesése közül — ahogy általában a magyar nyelvjárásokban (vö. MMNyjR. 261) — a szótagzáró / elmaradása a leggyakoribb (pl. a 947. atlaszlapon: M-19: vő

ü

GY, vőGY; P-16, P-17, P-18, N-3, N-6: vöügy; N-l, N-2, N-4, N-10: vő

ü

gy; N-5, N-8, N-9, N-ll: vőgy; N-7: vő

ü

GY, v

e

őGY; az 1128. térképlapon mindegyik kutatóponton: kacsot; stb.). Az / kiesését mutató példákat megszámlálva, az alábbi számadatokat kaptam kutatópontonként: A kutatópont megnevezése A példák száma Dévaványa 11 Gáborján 10 Fúrta 14 Ártánd 10 Öcsöd 8 Endrőd 15 Köröstarcsa 7 Doboz 12 Orosháza 29 Okány 3 Biharugra 6 Földeák 18 Csanádpalota 15 Kunágota 15 Újkígyós 28 A fenti számszerű eredmények azt mutatják, hogy az / elmaradása Orosházán és a Szeged vidéki nyelvjárásokban valamivel gyakoribb, mint a többi kutatóponton. Ha az / kiesésében a hangtani helyzetet is figyelembe vesszük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy ez a különbség elsősorban abból adódik, hogy az orosházi és a Szeged környéki nyelvjárásokban az / általában gyakrabban elmarad szó végén is (pl. az 1064. térképlapon: M-19, N-7: réggél; P-16: reggél, reggel; P-17, N-l, N-2, N-4, N-9, N-10: réggel; P-18: reggél; N-3: reggel; N-5: réggé, réggel; N-6: réggél, réggel; N-8: röggé; N-ll: röggé, röggel; stb.). Algyő, Kiskundorozsma és Tiszasziget tájszólásában is ehhez hasonló mértékű az / kiesése, és szó végén ezekben is gyakrabban tapasztalható.