Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget
A kutatópont A hosszú mássalhangzók A félhosszú mássalhangzók megnevezése száma száma Tarnabod 24 6 Erk 14 0 Tóalmás 18 1 Jászjákóhalma 16 5 Jászladány 17 7 Gomba 16 4 Tápiószentmárton 18 0 Tápiógyörgye 12 0 Cegléd 14 1 Tiszabábolna 20 1 Tiszacsege 24 3 Pély 30 3 Sarud 27 4 Nagyiván 23 1 Nagykörű 23 3 Abádszalók 22 7 Kenderes 15 5 Szerep 23 2 Balmazújváros 22 3 Hajdúszovát 16 6 A fenti számadatokból területileg megfogható különbségek nem rajzolódnak ki, legföljebb azt állapíthatjuk meg, hogy a mássalhangzók nyúlására Erk, Tápiógyörgye és Cegléd népnyelvében van legkevesebb példa. Ez azonban némiképpen összefügghet azzal, hogy ezeken a településeken a szóföldrajzi kérdőívet nem kérdezték ki. A táblázat adatai ugyanakkor bizonyos eltéréseket el is fednek, mivel az /, / és s nyúlásának eseteit összesítve tartalmazzák. Az / és j nyúlása ugyanis az egyes kutatópontokon valóban megközelítőleg azonos erősségben jelentkezik (pl. a 406. térképlapon: J-ll: déréllye, [dereje]; J-14, J-17, J-19, M-ll, M-14, M-15: derejje; J-16: derejje, {déréllye); M-13: déréllye, déréje, <dér§jje>; a 442. atlaszlapon: J-ll, J-16, J-19, M-14, M-15: kézellő; J-14: kézellő, kézelő; J-17: keézelő ü , kézellő ü ; M-ll: ké'zelleő; M-13: ké'zellő ü ; M-16: ké'zellő; P-ll: keézelleö; stb.), a szóvégi s hosszú vagy félhosszú realizációja azonban a Tisza vonalától keletre valamivel gyakrabban fordul elő (pl. a 709. térképlapon: J-16: magos, <magos>; M-7, M-13, P-13: magoss;
