Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

levette 'levetette', nyittam igealakokat is följegyezte, és a fene maj mégétt kifejezésben az étt 'evett' igeformára is talált példát (i. m. 557). E) A birtokos személyjélezés egyes szám 3. személyében a kutatópontok többségén az -a, -ja és az -e, -je (a gyöngyöspatai nyelvjárásban -é, -jé) használatos, Ecseg és Verpelét vonalától északra azonban az -i, -ji hangalakú személyjelek (is) jelentkeznek, például az 1137. atlaszlapon: J-l, J-8, J-15: üvege, üvegje; J-2, J-7, J-9: üvegi; J-3: üvegi, üvege, üvegje; J-4: üvege; J-5: üvegé; J-6: üvegje, < üvege >; J-10: üvegi, < üvegje >; J-13: üvegje, üvegje, üvegje; J-22, J-23, K-2, K-3, K-4, K-8, K-9, K-ll, K-12, K-13: üvegje; stb. A birtokos személyj élezés többes szám 3. személyében az Ecseg—Verpelét vonaltól északra az -ok, -jok; -ik, -jik; -ök, -jök, az ettől a vonaltól délre eső többi palóc és jászsági kutatóponton a szintén háromalakú -ok, -jok; -ék, -jék; -ök, -jök megoldás használatos, a Tisza menti nyelvjárásszigeteken és a Szeged környéki tájszólásokban viszont a köznyelvivel megegyező kétalakú -uk, -juk; -ük, -jük változat fordul elő, például az 1139. térképlapon: J-l: szívek, <szívök>; J-2, J-3, J-7, J-9, J-10: szívik; J-4: szívek, <szivek >; J-5, J-6, J-13:szívek; J-8:szivek, szívek, <szivük>; J-15: szívek, szívük; J-22, J-23, K-2, K-3, K-4, K-8, K-9, K-ll, K-12, K-13: szívük; stb. A Tisza menti palócos-jászos nyelvjárasszigetek tehát még halvány nyomokban sem tartották meg eredeti nyelvjárásuknak ezen vonását, ha egykor megvolt is az bennük. A környező tájszólások s még inkább a köznyelv hatása teljesen visszaszorította a birtokos személyj élezés palócos sajátságait. F) A palócos-jászos típusú kutatópontok nyelvjárásában a felsőfok leg- jele mellett a let- változat is előfordul, sőt a Tisza menti nyelvjárasszigetek közül Alpár és Kiskundorozsma tájszólásában is találunk rá egy-egy adatot, például a 745. térképlapon: J-l, J-8: letálaB, legálab; J-2, J-4, J-9, J-13: letálább, legalább; J-5: letalább, [legalább]; J-6, J-15: legalább, (letálább); J-7: letalább, legalább; J-10: letalább és K-3: letálább, legalább, legalább. Kiskundorozsma anyagában a 684. atlaszlapon van rá példa: lekszébb, < letszébb>. 4. A szókincs elemzésekor az a kérdés foglalkoztatott, hogy az atlaszbeli tájszók közül melyek és milyen mértékben őrződtek meg a Tisza menti palócos-jászos nyelvjárásszigeteken az eredeti tájszólásból, s melyek kerültek be a szomszédos nyelvjárásokból Tószeg, Alpár, Csépa, Szegvár és Kiskundorozsma népnyelvébe. Ennek a kérdésnek a megválaszolására is a valódi tájszók számbavétele és vizsgálata látszott célravezetőnek. Tószeg atlaszbeli anyagában összesen 33 olyan térképlapot találtam, amelyen a valódi tájszók között területi megoszlás mutatható ki. Ebből 19 azoknak a tájnyelvi elemeknek a száma, amelyek az eredeti nyelvjárásból őrződhettek meg (pl. a 86. páka; 313. pattant, pattant; 409. herőce; 410: csík; 574. héhéí; 647.