Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - II. Duna—Tisza közi nyelvjárasszigetek

K-7: vőGy; E-19: vőgy, [völgy]; F-3, F-6, F-ll, F-22, F-24, K-10: vőgy; F-10, K-6: vőGy, vőgy; J-21: vőgy, [völgy] stb. A j és az r kiesése mindenütt jóval ritkábban fordul elő, pl. a 154. térképlapon: E-18: nyúttó; F-3, F-6, F-23, J-21, K-l, K-6: nyútó; F-22: nyútó, <nyujtó>; G-12: nyútó, nyújtó; G-13: nyúttó, [nyújtó]; K-10: nyúttó, nyútó; a 752. lapon: E-17, E-20, F-3, F-6, F-10, F-ll, F-12, F-22, F-23, F-24, G-12, G-13, K-6, K-7, K-10: mikó; E-18, E-19, K-5: mikó, [mikor]; J-21: mikó, [mikor]; K-l: mikó, < mikor >; stb. Az /, r és / elmaradását mutató szóalakokra kapott számadatokat az alábbi táblázatban összesítettem: A kutatópont megnevezése Az / kieséAz r kieséA / kieséA kutatópont megnevezése sének száma sének száma sének száma Makád 84 9 5 Bugyi 78 7 6 Gyón 55 5 4 Kunszentmiklós 60 9 4 Dunavecse 71 5 2 Dunapataj 80 6 5 Gerjen 79 3 3 Úszód 60 2 2 Fájsz 55 3 2 Szeremle 68 3 4 Érsekcsanád 64 3 5 Madaras 45 3 2 Kölked 60 3 5 Dávod 57 2 5 Nagykőrös 64 3 5 Izsák 72 3 5 Soltvadkert 49 3 2 Kiskunhalas 71 3 6 Kiskunmajsa 44 3 2 Mélykút 56 3 4 A fenti adatok értékelésében — miként más jelenségek esetében is — természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy Gyónón, Kunszentmiklóson, Fajszon, Kiskunmajsán, Madarason, Soltvadkerten és Úszódon csak az 1. kérdőív adatait gyűjtötték össze, ezért ezeken a