Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - II. Duna—Tisza közi nyelvjárasszigetek

kutatópontokon nyilvánvalóan kevesebb morféma hozhatta felszínre az /, r és j elmaradásának bizonyos eseteit. Ennek ellenére a számadatokból az mégis eléggé kiviláglik, hogy az / kiesése a palócos-jászos típusú nyelvjárásterületről települt Kiskunmajsa népnyelvében a többi kutatóponthoz viszonyítva ritkábban megy végbe, mégpedig általában abszolút szóvégen jellemző ez (1. erre pl. a reggel, az asztal stb. térképlapok adatait). Az r és j kiesése annyira ritka, és a példák területi megoszlása is olyan jellegű, hogy a vizsgált kutatópontok között ebben a tekintetben nehéz különbségeket megállapítani. A kérdés vizsgálatához jóval több, különböző fonetikai helyzetű morféma vallatóra fogására volna szükség. e) A hasonulásos jelenségek közül a köznyelvi szóbelseji rl hosszú //-es megoldása mindegyik kutatóponton megfigyelhető, pl. a 325. atlaszlapon: E-17, E-18, E-19, E-20, F-3, F-6, F-10, F-ll, F-12, F-22, F-23, F-24, G-13, K-l, K-6, K-10: sállik; G-12: sálik; J-21: sállik, sárlik; K-5, K-7: sálik, sállik; stb. Az rl hangkapcsolat hasonulására kutatópontonként a következő adatokat kaptam: Makád: 5, Bugyi: 4, Gyón: 4, Kunszentmiklós: 4, Dunavecse: 4, Dunatapaj: 3, Gerjen: 3, Úszód: 3, Fájsz: 1, Szeremle: 4, Érsekcsanád: 5, Madaras: 4, Kölked: 2, Dávod: 5, Nagykőrös: 5, Izsák: 5, Soltvadkert: 4, Kiskunhalas: 5, Kiskunmajsa: 4 és Mélykút: 4. A köznyelvi rl hangkapcsolat hosszú rr-es megoldása viszont bizonyos fokú területi megoszlást mutat, ugyanis ez csak Dunapataj, Gerjen, Úszód, Fájsz és Kölked anyagában jelentkezik 3—3 szóalakban, valamint Dunavecse és Szeremle népnyelvében figyelhető meg egy adattal, pl. a 23. térképlapon: F-6, F-10, F-ll, F-12: tarró; G-12: tóró, < tarró >; a24. lapon: F-3: párag, parrag, parrag; F-6, F-10, F-ll: parrag; F-12: parraG; stb. Néhány kutatóponton egy-egy adatot a szóbelseji dl és dn hangkapcsolat hasonulására is lehet találni, pl. a 199. térképlapon: E-17, E-18, F-10, F-23, G-12, G-13, K-6, K-10: pallás; F-3, F-6, F-22, J-21, K-l: pallás, [padlás]; a 915. lapon: E-18: fürdeni, (fördeni), <fürönni>, <fürödni>; E-19: fürdeni, <fürönni>, <fürödni>; F-3: fürdeni, fürönni; F-6: fordeni, förönni; F-10, F-ll, F-22, F-23: förönni; F-12, G-12: förönni, <fürönni>; K-5: fürdeni, fürönni; K-6: fürdeni, < fordeni >, fürönni, < förönni >. A birsalma rs hangkapcsolatának több kutatóponton fölbukkanó birsalma ~ visalma megoldása (1. a 90. térképlap adatait) nem hasonulásos alak, hanem az eredeti hangállapot megőrzésének tekinthető (vö. TESz. I, 305—6). Itt jegyzem meg, hogy a borsó és az orsó szavaknak sem Kiskunmajsa, sem a többi kutatópont anyagában nincs teljes hasonulásos bossó, ossó-féle megoldása, amely a palóc nyelvterületre általában jellemző (vö. KÁLMÁN, Nyj. 81). 3. Az alaktani jelenségek vizsgálatára a hangtani sajátságok elemzésétől eltérően sokkal kevesebb lehetőségem adódott. Ennek oka alapvetően abban