Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Feladatok a magyar nyelv(járás)szigetek vizsgálatában

Feladatok a magyar nyelv(járás)szigetek vizsgálatában A magyar nyelvjáráskutatásnak a felszabadulás után elért eredményei mellett — sajnálatos módon — van néhány olyan területe, amelyen viszonylag kevés történt, csupán egy-két kezdeményezésről lehet számot adni, elmélyült, szerteágazó kutatásról kevésbé. Bizonyára indokolható, mégis nehezen fogadható el, hogy nyelvjáráskutatóink kevés teret és figyelmet szenteltek a nyelvjárásszigetekkel való foglalkozásnak. Ezzel szemben az idegen nyelvi környezetben lévő nyelvszigetek vizsgálatában — néhány kutató munkálkodása révén — igazán szép eredmények születtek az utóbbi fél évszázad során. Romániában pl. elsősorban a kolozsvári dialektológiai iskola sokirányú, igen szerteágazó, következetes anyagfeltáró tevékenysége következtében különböző munkák sora látott napvilágot, egy részük azonban MÁRTON GYULÁnak 1973-ban megjelent áttekintése óta (A romániai magyar nyelvjáráskutatás múltja és mai állása. Különlenyomat a Korunk 1973-as évkönyvéből) is hasztalan vár kiadásra. A romániai magyar nyelvjáráskutatókon kívül ki kell emelni még PENAVIN OLGA munkásságát, aki számtalan szakcikke, több táji nyelvatlasza mellett pl. a háromkötetes „Szlavóniai (kórógyi) szótár"-ával gazdagította nyelvtudományunkat, a hazai nyelvjáráskutatók közül pedig — az 1930-as évektől napjainkig — IMRE SAMU tett igen sokat az ausztriai Felsőőr nyelvjárásának sokirányú feldolgozásával (pl. A felsőőri földművelés. Debrecen, 1941.; A felsőőri nyelvjárás. NytudÉrt. 72. sz. Bp., 1971.; Felsőőri Tájszótár. Bp., 1973). A nyelvjárásszigetekkel viszont kevéssé foglalkozott dialektológiai kutatásunk, pedig bizonyos kezdeményezések már a múlt század végén és századunk első felében is születtek. (Ezekről a későbbiekben részletesen szólok.) A nyelvjárasszigetek kutatásának bizonyos fokú elhanyagolása érthetetlen azért is, mert a nyelvtudományban régi keletű az a fölismerés, hogy a nyelvjárasszigetek jelenlegi nyelvállapotának, sajátosságainak föltárása pl. nemcsak az általános nyelvészet és a nyelvtörténet szempontjából szolgálhat hasznos tanulságokkal, hanem olykor más tudományszakok (különösen a településtörténet) számára is hozhat figyelembe vehető eredményeket. A nyelvjárasszigetek vizsgálata még akkor is fontos, ha ismerjük az eredeti nyelvjárást, vagyis azt a helységet vagy vidéket, ahonnan egykor az átköltözés történt. Még több eredménnyel kecsegtet