Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - II. Duna—Tisza közi nyelvjárasszigetek

Amint a fenti táblázatból kiderül, az ide tartozó megfelelések mindegyike szórványos, kis hatású jelenség. Az is megállapítható, hogy közülük a nyílt ö-zés és némileg még a nyílt é-zés fordul elő valamivel gyakrabban, mégpedig elsősorban a Duna menti és a Baja környéki nyelvjárásokban, pl. az 554. térképlapon: F-6, F-22, F-23, G-12: fütyöl, fütyül; F-10: fütyöl; K-6: fütyül, <fütyol>; a 656. lapon: F-23, G-12: csötörtök, csütörtök; F-22: csötörtök; a 867. atlaszlapon: E-17, F-6, F-10, F-ll, F-22, F-23: kikéséröm; F-12: kikéséröm, [kikiséröm]; K-l: kikéséröm, kikíséröm, kikíséröm; K-6: kikíséröm, [kikéséröm]; K-7: kikísírém, kikésérém stb. A nyílt <?-zés tekintetében Szeremle és Kölked tájszólása az észak-baranyai nyelvjárástípussal mutat rokonságot (vö. MMNyjR. 341). A többi, ide tartozó megfelelés még szórványosabban jelentkezik, mégpedig olykor csupán egy-két kutatóponton van rá példa, pl. a 348. térképlapon: E-18, F-3, F-10, F-23, G-13, J-21, K-l, K-10: géda, gida; a 695. lapon: G-12: savanyó, savanyó; G-13: savanyó; az 1096. atlaszlapon: E-17, F-10, F-12, J-21: tall, toll; E-20, F-3, F-6, F-ll, F-22: tall; F-23: tall, tqll, [toll] stb. e) Időtartam tekintetében a vizsgált kutatópontok anyagára az jellemző, hogy a köznyelvi ú, ű és í helyén bizonyos esetekben a rövid megfelelőik jelentkeznek, de ugyanakkor arra is találunk példákat, hogy a köznyelvi u, ü és / hangokkal szemben hosszú ú, ű és í használatos olykor ugyanabban a helyi nyelvjárásban is. Ezeket a megfeleléseket, valamint az /, r és ;' előtt megfigyelhető hosszú vagy félhosszú magánhangzókat az alábbi táblázatban összesítettem: