Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - II. Duna—Tisza közi nyelvjárasszigetek

A táblázat adatai azt jelzik, hogy — elsősorban a zárt z'-zés kivételével — a zártabb magánhangzók kedvelésében nincsenek nagy eltérések a vizsgált kutatópontok között. A köznyelvi ó, de még inkább az ő helyén viszonylag gyakori az ú, illetőleg az ű realizációja, pl. a 267. térképlapon: E-17, F-3, F-6, G-13, K-l, K-10: fúrú; E-18: fúru, fúrú; F-10: furu, fúru, furö, fúrd; F-22: fúrü, fúrú, [fúró]; F-23: fúrú, [fúró]; G-12: furu, fúru, fúrú; J-21: fúrú, <fúrü>, [fúró]; K-6: fúrú, <fúrú>; a 340. atlaszlapon: E-17: meddű, meddű; E-18: meddű, <meddü>, < meddű >; F-3, F-6, F-22, F-23, K-10: meddű; J-21: meddű, meddű, meddő; K-l: meddü, meddű; K-6: meddű, meddű stb. A zárt w-zás és o-zás kisebb hatású jelenség, a zárt zz-zés (az zí-zéshez hasonlóan) valamelyest gyakrabban jelentkezik, a zárt z-zés viszont mindenütt csak szórványosan tűnik föl, pl. a 289. térképlapon: E-17, E-18, E-19, E-20, F-3, F-10, F-ll, F-12, F-24, G-13, J-21, K-l, K-5, K-6, K-7, K-10: ustor; F-6, F-23: ustor, [ostor]; F-22: ostor, <ustor>; G-12: ustor, <ostor>; a 351. atlaszlapon: F-22, G-13, K-l, K-10: mangolica; az 581. térképlapon: E-17, F-3, F-6, F-10, F-22, G-13, J-21, K-l, K-6, K-10: szüvőszék; E-18: szüvőszék, szövőszék; F-23: szüvőszék, <szövőszék>; G-12: szüvőfa, szövőszék; a 708. lapon: E-17, E-20, F-3, F-12, K-l: igenyös; E-18: igényes, igényes; E-19: igényes, [egyenes]; F-6, F-23, K-6: igyenös; F-10, F-22, G-12, J-21: igenyös, igyenös; F-24, K-7, K-10: igényes stb. A zárt z-zés, amely nyelvjárásainknak „erősen jellegzetes, nagy hatású, ma is virulens sajátsága" (MMNyjR. 112), anyagomban is a viszonylag gyakori jelenségek közé sorolható, legalábbis néhány kutatóponton mindenképpen az. A Duna menti, Baja környéki tájszólásokban, valamint Makád, Kunszentmiklós, Dunavecse, Izsák, Soltvadkert és Kiskunhalas nyelvjárásában azonban kevés példát találunk rá, pl. a 250. térképlapon: G-13: tányér, tányér, (tányir), (tányír); K-6: tányír, tányér; az 1093. atlaszlapon: E-17: penisz, <pinisz>; E-18: pinísz, penísz; E-19, G-13, K-l, K-6: penísz; E-20, F-6: penisz; F-10: penisz, penísz; F-ll: pinisz, penisz, penisz; F-12: pinísz, penísz, [penész]; F-22: pinisz, <pinísz>; F-23:pinisz, < penísz>; K-5:penísz, penész stb. A bugyi és a gyóni nyelvjárásnak, valamint még a nagykőrösi népnyelvnek valamelyest nagyobb gyakoriságú zárt z'-zése földrajzi helyzetükkel függhet össze, ugyanis ezek az erősen z'-ző észak-dunántúli és a tiszántúli nyelvjárásterület közötti átmeneti sávban helyezkednek el. Kiskunmajsa zárt z'-zése viszont az eredeti palócos jellegű nyelvjárás megőrzése lehet. Madaras, Dávod és Mélykút nyelvjárása zárt z-ző adatainak relatíve nagyobb száma esetleg településtörténeti szempontból érdemelhet figyelmet. Erre azonban az összes nyelvjárási jelenség ismeretében és azoknak nagyon gondos mérlegelésével a későbbiekben látszik célszerűnek részletesebben is kitérni. A köznyelvi e és nyelvjárási é szembenállására kevés példa van ugyan anya-