Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - II. Duna—Tisza közi nyelvjárasszigetek

gombán, ennek a zárt é'-zésnek a vizsgálata azonban — a kutatópontonkénti megoszlása miatt — bizonyos eredménnyel kecsegtet. Feltűnő ugyanis, hogy egyrészt főképpen a Jászsághoz viszonylag közeli helységek nyelvjárásában van rá valamelyest több példa, másrészt viszont olyan faluk nyelvjárásában is előfordul, amelyek török hódoltság utáni telepítések (Madaras és Mélykút). Ezt a jelenséget a következő adatokkal szemléltethetjük, pl. a 740. atlaszlapon: F-24, K-10: béjjebb; K-7: béjjeBB, béjjeBB; a 809. térképlapon: F-24: beviszem, [beviszem]; K-10: beviszem; K-7: beviszem, beviszem, beviszem; stb. Bár a fent említett helyi nyelvjárásokban ezek a zárt é'-ző szóalakok a környékbeli tájszólásokhoz viszonyítva kirívó sajátságnak tekinthetők, mégsem szabad szem elől tévesztenünk, hogy számuk kevés, ezért csak nagyon óvatosan használhatjuk föl őket bizonyos településtörténeti következtetések megállapításához. d) A zártabb magánhangzók helyén előforduló nyíltabb magánhangzókra kevés példát találtam a húsz kutatópont atlaszbeli anyagában. Ezeket az adatokat az alábbi táblázatban összegeztem: A kutatópont megnevezése ú:ó u: o o :a ű:ő ü: ö í: é i: é é: e Makád 0 1 0 0 1 0 1 0 Bugyi 0 0 0 0 1 0 2 1 Gyón 0 0 0 0 0 0 1 0 Kunszentmiklós 0 0 0 1 0 0 1 0 Dunavecse 0 1 1 0 l 0 1 0 Dunapataj 0 1 2 0 5 1 2 0 Gerjen 0 1 2 0 4 1 2 0 Úszód 0 1 2 0 4 1 2 0 Fájsz 0 1 2 0 3 1 2 0 Szeremle 0 1 3 0 6 6 2 0 Ersekcsanád 0 1 3 0 6 1 2 0 Madaras 0 1 1 0 0 0 1 0 Kölked 1 1 2 0 5 6 2 0 Dávod 1 1 2 0 0 1 1 0 Nagykőrös 0 0 2 0 0 0 2 0 Izsák 0 1 0 0 0 1 1 0 Soltvadkert 0 1 0 0 0 0 1 0 Kiskunhalas 0 1 0 0 4 1 1 0 Kiskunmajsa 0 1 0 0 0 1 1 0 Mélykút 0 1 0 0 0 0 2 0