Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

tők, alakuló klikkek, esetleg fehér asztalok vagy folyosói, kaszinói, pártköri egyezkedések révén ez az egész reménytelen és mozdíthatatlan rendszer igyekszik fenntartani magát, saját magának is hazudva a tevékenységet, illetve ennek értelmét. Návay, az Európát bejárt, anyagilag független földesúr — egyik utolsó példánya a reformkor liberális, független középnemességének — távolról nézi ezt a nyüzsgést, egyfajta csendes undorral, a maga óliberális eszméihez mérve a politikát és annak fontoskodó alakjait.

5 Ez az értékelés világítja meg a napló igazi forrásértékét, amelyet tehát nem elsősorban a politikai események többnyire szubjektív értékelésében, hanem magatartások leírásában, a nyomasztó, fülledt politikai légkör érzékeltetésében kell keresnünk. Hátrahagyott naplóinak feldolgozására már a felszabadulás előtt történtek kísérletek a család részéről, de ezek mindig megtörtek a hatalmas mennyiség és a nehéz olvasat láttán. A levéltár egyik alapvető feladatának igyekeztünk eleget tenni, amidőn vállalkoztunk a forrásközlésre. A mintegy ezer oldalas, rendkívül minuciózus napló most kiadásra kerülő részeit tartottuk alkalmasnak arra, hogy a korszakkal foglalkozó kutatók és az érdeklődők még mélyebben megismerhessék a dualizmus válságának időszakát. Mostani vállalkozásunkat dr. Kertész Dezső, a naplók jelenlegi őrzője tette lehetővé azzal, hogy a több évig tartó feldolgozás idejére rendelkezésünkre bocsátotta őket, amiért ezúton mondunk köszönetet. A bevezető tanulmányban és a naplóban előforduló személyek lexikonszerű bemutatását, a politikai események és kifejezések kronologikus leírását, illetve magyarázatát a kötet végén, mellékletben közöljük. Ott találhatja meg az olvasó az előforduló idegen szavak szótárát is. A naplójegyzetek szövegét a sajtó alá rendezés során a tartalmi egységeket követő részekre tagoltuk, csillaggal elválasztva. A tartalmi egységek lényegét a tartalomjegyzékben adjuk. Az eredeti szöveg nem közismert rövidítéseit feloldottuk, központozásában a nyilvánvaló hibákat kijavítottuk, a rendkívül hosszú bekezdéseket a mondanivalóhoz alkalmazkodó, rövidebb bekezdésekre bontottuk. Ez a könnyebb áttekintést is elősegíti. A publikálás során lényegileg a mai helyesírást követtük, tudatosan meghagyva a korjellemzőnek vélhető sajátosságokat a szavak különírásában, a szórendben, a latin eredetű szavak magyar ragozásában és hasonlókban. Családtörténet A Návay-család — Návoy néven — a XVII. században még a Hont megyei Bozokon és Korponán élt. A nemességet Návay Pál (?—1719.), a nagyváradi őrség őrnagya szerezte 1711-ben. A birtokszerzés öccse, György nevéhez fűződik, aki János, nagyváradi kanonok bátyja segítségével vegyes adományt

6 eszközölt ki a Csanád megyei Földeákra (1729). Ideköltözésük egybeesett a nemesi vármegye újjáéledésével (1730). Az elkövetkezendő közel kétszáz évben a Návay-család a legjelentősebb szerepet játszotta Csanád vármegye köz-