Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Kronológia 1896. október 29—1912 június

április 11. A Szabadelvű Párt bejelenti feloszlását. április 29—május 8. Országgyűlési képviselőválasztások. (A Függetlenségi Párt 254; az Alkotmánypárt 85; a Néppárt 33 mandátumot szerez. 26 képviselő nemzetiségi, 15 pedig pártonkívüli.) Návay Lajost Battonya képviselőjévé választják. május 26. Návay Lajost a képviselőház egyik alelnökévé választják. (A másik alelnök: Rakovszky István; elnök: Justh Gyula.) 1907 január 9. A király szentesíti a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907: III. törvénycikket. április 6. A király szentesíti az 1907: XIX. törvénycikket. (Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleseti biztosításáról.) május 2. A minisztertanács elfogadja a vasúti szolgálati szabályzat ún. „horvát paragrafusát". (A vasutasok számára kötelezővé teszi a magyarul tudást.) június 2. A király szentesíti az 1907: XXVI. és XXVII. törvénycikket. (Ún. Lex Apponyi; szabályozza a tanítók jogviszonyait és javadalmazását, a nem állami iskolák állami felügyeletét, elrendeli a magyar nyelv kötelező oktatását.) július 30. A király szentesíti az 1907: XLV. törvénycikket. (Az ún. derestörvény, mely a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszonyt szabályozza.) augusztus 16. A király szentesíti az 1907: XLIX. törvénycikket. (A vasúti szolgálati rendtartást szabályozza, és kötelezővé teszi a vasútnál a magyar nyelv bírását, de Horvátországban megkívánja a horvát nyelv ismeretét is.) október 8. A képviselőház megszavazza az új osztrák—magyar gazdasági kiegyezést. (Lényege azonos a korábbiakéval.) október 19—november 18. 17 képviselő kilép a Függetlenségi Pártból. (Szociális téren elégedetlenek a párt programjával, és bírálják a vezetést, hogy nem eléggé radikális a nemzeti követelések terén.) 1908 március 30. A király szentesíti az 1908: XII. törvénycikket, az Ausztriával való gazdasági kiegyezést. október 6. I. Ferenc József a magyar szent korona jogaira való hivatkozással kiáltványban bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját, egyben a novibazári szandzsák katonai kiürítését. november 11. Andrássy Gyula gr. belügyminiszter előterjeszti a képviselőházban a választójogi törvénytervezetet. (A tervezet a pluralitás elvére épült: a vagyontalan analfabéták közül 12-en egy szavazattal rendelkeztek volna, míg a középiskolát végzettek és az évi 100 K. adónál többet fizetők 3 szavazatot kaptak volna.) 1909 január 30. Wekerle Sándor miniszterelnök közvetítő javaslatot terjeszt elő a jegybank körüli harcban, az ún. kartellbank tervét. (Legyen külön osztrák és magyar jegybank, de ezek működjenek szorosan együtt.) április 24. A király elutasítja az önálló magyar jegybank létrehozásának a tervét.