Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Kronológia 1896. október 29—1912 június

április 25. Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya benyújtja lemondását a királynak a bankkérdésben hozott döntése miatt. július 7. A király újból Wekerle Sándort nevezi ki miniszterelnökké. A kormány eddigi összetételében nem történik változás. augusztus 22. Holló Lajos, önálló magyar jegybankot követelők (ún. bankcsoport) egyik vezetője, Szegeden megalakítja az Alföldi Függetlenségi és 48-as Pártot. szeptember 28. Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya újból benyújtja lemondását, mert az uralkodó nem hajlandó engedményekre a bankkérdésben. november 11. Kettészakad a Függetlenségi és 48-as Párt: Kossuth Ferenc vezeti a Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Pártot, Justh Gyula a Függetlenségi és 48-as Pártot. (A szakadás oka: a többség az önálló bank létrehozásának kérdésében leszavazta Kossuth Ferencet.) november 21. Szentgálon (Veszprém vm.) Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakul a 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt. (Programjának lényege: általános titkos választójog, a kisbirtokosok érdekvédelme szervezés és progresszív adózás bevezetésével, Magyarország teljes állami és gazdasági függetlensége.) november 27. A király Tisza István grófot bízza meg kormányalakítással, de kísérlete sikertelen. december 23. A király Lukács Lászlót bízza meg kormányalakítással, de tárgyalásai Justh Gyulával nem vezettek az uralkodó által elfogadható eredményre, mert Justh ragaszkodott az önálló magyar jegybankhoz és az általános választójoghoz. 1910 január 1. Exlex állapot áll be. január 4. A király ismét Lukács Lászlót bízza meg kormányalakítással. január 11. A király Khuen-Héderváry Károlyt bízza meg kormányalakítással. január 17. Khuen-Héderváry Károly gr. megalakítja kormányát. Miniszterek: belügy: Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök; pénzügy: Lukács László; kereskedelemügy: Hieronymi Károly (1911. május 5-től Lukács László pénzügyminiszter, 1911. október 18-tól Beöthy László); földművelésügy: Serényi Béla gr.; vallás- és közoktatásügy: Székely Ferenc (1910. március l-től Zichy János gr.); igazságügy: Székely Ferenc; honvédelem: Hazai Samu, Horvát-szlavón-dalmát és a király személye körüli miniszter: Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök. február 14. Az Andrássy Gyula gr. által vezetett Alkotmánypárt kimondja feloszlását. február 15. Megjelenik a Nemzeti Munkapárt célkitűzéseit tartalmazó proklamáció. (A Munkapárt megalakulását a koalíción belül kiéleződő ellentétek és ezeknek az esetleges káros következményei, a „rend" biztosítása tették szükségessé. Szintén szükséges a teljes összhang megteremtése a dinasztia és a nemzet között, ezért ne bolygassuk az 1867: XII. törvénycikk közjogi rendelkezéseit és a hadsereg vezérlete, vezénylete és beiszervezete körüli alkotmányos fejedelmi jogokat. — Mindezek mellett fenntartják az önálló gazdasági berendezkedésre való jogot, a bankügy közérdekű megoldását, a választójog általánosság elve alapján való felülvizsgálatát.) február 19. Megalakul a Nemzeti Munkapárt. (Vezető garnitúrája elsősorban az 1907-ben alakult Nemzeti Társaskör tagjaiból került ki, de szerepet kapott benne — gr. Zichy Jánossal és Návay Lajossal az élen — az időközben feloszlott Alkotmánypárt egy része is.)