Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Kronológia 1896. október 29—1912 június

július 27. Kristóffy József belügyminiszter a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Bokányi Dezső által vezetett küldöttsége előtt „magánvéleményként" ismerteti általános választó­jogi reformtervezetét. augusztus22. A koronatanács elutasítja a választójogi program hivatalos kormányprogrammá tételét. szeptember 9. Kristóffy József belügyminiszter Németbogsánban (Krassó-Szörény vm.), választókerületében mondott beszédében síkraszáll az általános titkos férfi választójog mellett. szeptember 12. Fejérváry Géza br. miniszterelnök és kormánya benyújtja lemondását. szeptember 23. A koalícióban tömörült pártok vezetői — Andrássy Gyula gr., Apponyi Albert gr., Bánffy Dezső br., Kossuth Ferenc és Zichy Aladár gr. — kihallgatáson jelen­nek meg I. Ferenc Józsefnél. A király ötperces kihallgatáson elutasítja a koalíció köve­teléseit. október 3. Fiúméban horvát ellenzéki politikusok a koalíciót támogató határozatot hoznak. (Az ún. fiúméi rezolúció hangsúlyozza a horvát és a magyar nemzeti mozgalom egymásra­utaltságát.) október 18. A király ismét Fejérváry Géza bárót nevezi ki miniszterelnökké, azonban most már választójogi programmal. október 29. Fejérváry Géza br. miniszterelnök bejelenti az új kormánypárt, a Haladó Párt megalakulását. (Programja többek között az általános titkos községenkénti választójog, otthon mentesítés, munkásvédelem, a vámszövetség szerződéssé alakítása.) november 18. Kristóffy József belügyminiszter megvonja 12 vármegye államsegélyét, mert továbbra sem hajták végre a kormány rendeletét. — Andrássy Gyula gr. vezetésével megalakul az Alkotmánypárt. (Összefogja a koalíció 67-es, nem néppárti híveit.) december 19. Kristóffy József belügyminiszter közleményben előterjeszti választójogi törvény­javaslatát. (A 24 éven felüli, írni-olvasni tudó férfilakosság községenkénti titkos választó­joghoz jutna.) 1906 március 1. A kormány rendeleti úton életbe lépteti az Ausztriával kötött új kereskedelmi szerződéseket, az 1902. december 31-i Széli—Koerber paktumban elfogadott elvek alapján. március 5. Bánffy Dezső br., majd Eötvös Károly kilép a koalícióból, mert nem értenek egyet a további „nemzeti ellenállással". március 16. A kormány feloszlatja a koalíció vezérlő bizottságát. (Indok: túllépte az alkot­mányos határokat és tettleges ellenállásra izgatott.) április 3. A koalíció vezetői megegyeznek a királlyal. (A paktum alapja: a koalíció felhagy a katonai követelésekkel, megszavazza az állami költségvetést és az évi újoncjutalékot, törvénybe iktatja a külkereskedelmi szerződést; a király fölmenti a Fejér vár y-kormányt és hozzájárul a választójogi reform megvalósításához. április 8. A király kinevezi Wekerle Sándort miniszterelnökké, aki megalakítja kormányát. Miniszterek: belügy: Andrássy Gyula gr.; pénzügy: Wekerle Sándor miniszterelnök; kereskedelemügy: Kossuth Ferenc; földművelésügy: Darányi Ignác; igazságügy: Polónyi Géza; (1907. február 2-től: Günther Antal; 1909. szeptember 23-tól: Wekerle Sándor miniszterelnök; április 14-től Jekelfalussy Lajos); horvát-szlavón-dalmát miniszter: Wekerle Sándor miniszterelnök (április 23-tól Josipovich Géza); a király személye körüli miniszter: Zichy Aladár gr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom