Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Kronológia 1896. október 29—1912 június

március 10. A képviselőház elfogadja a Thaly Kálmán függetlenségi párti képviselő által javasolt pártközi békét. (Az ellenzék „hirtelenében" átengedi az újoncjavaslatot, Tisza István visszavonja a házszabályreviziós javaslatot.) június 12. Újjáalakul az Apponyi Albert gr. által vezetett Nemzeti Párt. szeptember. A régi Szabadelvű Párt programjának revíziójával újraalakul a párt Csanád megyei csoportja. Návay Lajos visszalép a pártba. október 7. Tisza István gr. levélben értesíti biharugrai választóit, hogy szigorítani kívánja a házszabályokat. (Az ún. ugrai levél.) november 15. Dániel Gábor beterjeszti a képviselőházban a „Lex Daniel"-t. (A Szabadelvű Párt négy vezetője nevében beterjesztett új megszigorított házszabályjavaslat.) november 18. A Daniel-féle javaslatot a Szabadelvű Párt képviselőházi puccsal, az ún. zsebkendőszavazással elfogadja. (A képviselőházi elnök zsebkendő-jelzésére a kormánypárt felugorva jelzi a javaslat elfogadását.) — Andrássy Gyula gr. tiltakozásul a „zsebkendőszavazás" ellen, kilép a Szabadelvű Pártból. november 19. Az ellenzéki pártok (a két függetlenségi párt, a Néppárt, a Nemzeti Párt és az Új Párt) koalíciót alakítanak. december 13. Az ellenzéki képviselők, válaszul a november 18-i „zsebkendőszavazásra", szétverik a képviselőház berendezését. 1905 január 3. A király feloszlatja az országgyűlést. A Nemzeti Párt Apponyi Albert gr. vezetésével elfogadja a perszonálunió elvét (letér a dualizmus alapjáról), és belép a Függetlenségi Pártba. január 4. Ugrón Gábor és csoportja belép a Függetlenségi Pártba. január 26. Országgyűlési választások, melynek során a Szabadelvű Párt vereséget szenved. (A Függetlenségi Párt 166, a Szabadelvű Párt 159, a disszidensek 27, a Néppárt 25, az Új Párt 12 mandátumot szerez. 14 képviselő pártonkívüli, 10 pedig nemzetiségi.) Návay " Lajost disszidens (alkotmánypárti) programmal Battonyán megválasztják képviselőnek. február 14. A király elfogadja Tisza István kormányának lemondását, és meghagyja, hogy az egyes miniszterek hivatali működésüket a további elhatározásig folytassák. február 17. A képviselőház érvényteleníti az 1904. november 18-i házszabályreviziót. április 9. Návay Lajos lemond alispáni állásáról. június 18. A király Fejérváry Géza bárót nevezi ki miniszterelnökké. (Ún. darabont kormány.) A kormány tagjai: belügy: Kristóffy József; pénzügy: Fejérváry Géza br. miniszterelnök; kereskedelemügy: Vörös László; földművelésügy: György Endre; vallás- és közoktatásügy: Lukács György; igazságügy: Lányi Bertalan; honvédelem: Bihari Ferenc; horvát-szlavón-dalmát miniszter: Kovácsevics István; a király személye körüli miniszter: Fejérváry Géza br. miniszterelnök. június 21. Az ellenzéki pártokból alakult (1904. november 19.) koalíció meghirdeti a nemzeti ellenállást. (Az adófizetés és az újoncállítás megtagadására szólít.) június 22. A Fejérváry-kormány lemond. A király a lemondást nem fogadja el. június 27. Csanád vármegye közgyűlése megválasztja Návay Lajost a 12 tagú alkotmány védő bizottság elnökévé. július 12. Fejérváry Géza br. miniszterelnök körrendelete a megyei tisztviselőkhöz („Intő szózat"), hogy a „nemzeti ellenállást" hagyják abba.