Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A honfoglalástól a tatárjárásig

jazig törzsek i. e. 20 és i. sz. 40 között érkeztek. A szarmaták eredetileg nomád pásztoréletet folytattak, később a letelepült életmódra tértek át. Uralmukat a keletről érkező germánok (gótok, gepidák) támadásai törték meg, majd az asding-vandálok, rövid időre pedig a hunok vették át a hatalmat az egész medence, és így a Körös—Tisza—Maros köz felett is,

6 A hunok kora körülbelül 420-tól 454-ig tartott. Tudós és autodidakta kutatók az Alföld számos helyére lokalizálták Attila városát, akinek halála után a gepidák uralkodtak vidékünkön. Országuk központja a Körös—Tisza-—Maros közén volt. Mások mellett Hódmezővásárhely, Makó és Orosháza térségében maradt fenn emlékük. A gepidák uralmának a gepida-langobard ellentétbe beavatkozó avarok vetettek véget, és 586-tól kétszáz éven át a Kárpát-medence az avarok uralma alatt állt. Ők voltak az a nép, amely az utolsó keleti típusú nomád birodalmat létrehozta a Kárpát-medencében. Az avar uralom alatt több néptöredék élt a régió területén. A szarmata, gepida népelemek mellett belsőázsiai és bolgár-török etnikumot lehet kimutatni ebben a korban. Az avar uralom időszakából számos temetőt — amely több ezer sírt jelent — tárt fel a régészet. Egyes vélemények szerint éppen a Körösök és a Maros között található ún. fülkesírok népében kell az avarokat keresnünk. Az avarok elődeikhez hasonlóan nagyállattartó népségként érkeztek a Kárpát-medencébe, és később fokozatosan tértek át a földművelő életmódra. Az avar kaganátus bukása a 790-es években kezdődött, amikor Nagy Károly hadjáratot indított ellenük. A Dunántúl elvesztése után Krum bolgár kán támadása során (egyesek 803*ra, mások 805-re teszik) a Tiszántúlon is megtörték az avar hatalmat. így a terület a bolgár állam peremvidéke lett. Feltételezhető, hogy a korábbi lakosság egy része a helyén maradt. Ők és a IX. században bevándorló szlávok letelepült földművelő és szilaj állattartó gazdálkodást folytatva élték meg a magyar honfoglalás idejét.

7 A honfoglalástól az államalapításig Elődeink a Kárpát-medence történetében 862-ben bukkantak fel, 892-től pedig állandó szereplői a Duna völgyében zajló eseményeknek. A magyar honfoglalás során, amelynek harcai 892-től 900-ig tartottak, a honfoglalók régiónkban 895 körül jelentek meg, ugyanis a Tisza völgye azon területek közé tartozott, amelyeket az elsők között szálltak meg. A törzsi és nemzetségi keretek között élő magyarság csoportjai a Vereckei hágón és Erdély felől érkeztek a Kárpát-medencébe. Vidékünket a Vata (Csolt) törzs és Ajtony törzsének elődje szállta meg. E tőrzsfői nemzetségeken kívül a honfoglalás 300 évvel