Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

király és mások neve.

137 Az esetek többségében azonban nem zárhatjuk ki, hogy a koraközépkorban is használt faluhelyek voltak. Egy adott település fennállásának idejét talán régészeti eljárással lehetne még bizonyítani. Teljes feltárás azonban alig történt eddig, csak a terepbejárások adatai állanak rendelkezésünkre. Velük kapcsolatosan feltétlenül ki kell térnünk az egyes helyek lokalizálhatóságának kérdésére, és arra: miért használtuk helymeghatározásunkkor sok esetben a századforduló környéki megjelöléseket. A több mint száz évvel korábban dolgozó történészek az okleveles adatok, az eltérő időpontokban ugyanarról a területről szóló birtoklisták azonos megjelölései, sorrendje és a XVIII—XIX. századi térképek adatainak egybevetése alapján végezték lokalizálható munkájukat. Régiónkban ebben Szeremlei Sámuel módszere képez kivételt. Ő maga vagy mások segítségét igénybe véve feltárta a Hódmezővásárhely környéki elpusztultközépkori faluhelyek többségét. A települések helyének meghatározását illetően jobb lehetőség az előttünk alkotóknál nem egyszer számunkra sem kínálkozott. Térképünkön azonban, ahol mód nyílt rá, pontos, a régészek által részeletesebben leírt meghatározás alapján tüntettük fel az egyes helyeket. Egyébként a jól bejárt vidékeken is — amint több régész kifejtette

138 — nehéz az illető telephely és a helynév azonosságának a megállapítása, mivel nem könnyű a XIII—XV. századi települések régészeti leleteinek elkülönítése a korábbi időszakétól. Nem szólunk a feltételezett középkori faluhelyre épült későbbi város területén még elvégzendő feltárások nehézségeiről. Ezeknek fontosságát pedig egy hódmezővásárhelyi példa is bizonyítja. Szeremlei Sámuel óta a kutatók arra gondoltak, hogy a középkori Vásárhely falu helyét a Hód-tó északi magas partja mentén kell keresni. Ez a terület kiválóan alkalmas volt a megtelepedésre. Az újabb magasházas beépítés idején végzett talajmozgatás során azonban semmiféle középkori településnyomot nem találtak. A volt tónak inkább észak-nyugati oldalán talált fazekas-mí'hely maradványokból arra lehet következtetni, hogy ez a terület, a középkori falu szélső részén is túl volt.

139 A pontosabb helymeghatározás és azonosítás feladatát a középkori településhelyeket illetően az okleveles anyagot jobban ismerő történészeknek és a régészeknek együtt kell majd elvégezniük. Csak így haladhatjuk meg, de csak részben, a korábbi eredményeket, mert számos hely azonosítását — véleményünk szerint — így sem lehet megnyugtatóan elvégezni. Vannak olyan települések, amelyekre kevés okleveles adat utal, ám helyükből, nevükből, a talált régészeti anyagból arra következtethetünk, régebbiek és nagyobbak voltak, mint amit a róluk fennmaradt írásos anyag tükröz. Főképp