Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

Jászpéltó'l délkeletre elterült Szárcsaháza neve 1487-ben szerepelt először a forrásokban.

111 Mélykútú-Rárós, amely Nagylaktól északkeletre terült el, ahol Rárós puszta neve őrizte meg emlékét, 1488-ban került az oklevelekbe. Ugyanekkor jegyezték le Bánkuta nevét is, amely Kétegyháza és Almás-Kamarás között állt.

112 Szöllős, a mai §eleus (Románia), a Csiger mellett terült el, és 1489-ben került a forrásokba a neve, amikor Dávidházy Gergely Dóczi Imre három jobbágyát elhurcolta a faluból. A Komlós melletti Géres 1490-ben került be az írott forrásokba.

113 Karancs, amelyet Muroni Vér András 1492-ben Dóczi Imrének zálogosított el, ma puszta Erdőhegy (ma: Pádureni, Románia) mellett.

114 Dombavásárát, Szentanna (ma: Sintana, Románia) közelében, ugyancsak 1492ben említették először családnévben.

115 Berostelek neve 1493-ból maradt fenn az egri püspökség birtokaként. Borosjenőtől (ma: Ineu, Románia) délkeletre feküdt.

116 Kisszöllős nevét, amely falu Szemlaktól (ma: Semlac, Románia) északra feküdt a Maros partján, 1494-ben örökítették meg.

117 A Szentestől északkeletre lokalizált Szentlászló nevét 1495-ben hagyományozták.

118 A már 1177-ben előfordult Ösztövérd 1496-ban tűnt fel újra a forrásokban.

119 Muroni Veér birtokként került elő 1498-ban a Csapcsalja mellett feküdt Halom, Keselőshalom, és Mihálymalma valamint Sültegyház telek, a tatárjárás előtt lejegyzett Kondoros vagy annak egy része tünt fel ugyancsak 1498-ban Pusztakondoros névalakban. Ebben az oklevélben számos már korábban lejegyzett helynév került a szemünk elé -telek utótaggal ellátva (Téglástelek, Veresegyháztelek, Szentjánostelke, Szentaíberttelke). Belső- és Külső-Hegyes néven itt szerepel az 1403-ban említett Kéthegyes is.

120 1504-ben hozza az okleveles anyag Eperjest. Neve mögött, mint Karácsonyi János írja, a korábbi Fazekasegyház vagy Ragán rejtőzik.

121 1506-ban Boroshalma-telke mint Vizes pusztája tűnt fel.

122 1508-ban Marótok amely Pankotától (ma: Pincota, Románia) északkeletre feküdt, az Ábrahámnak adták zálogba. Sásszertelke Vizes pusztájaként bukkant elő 1508-ban.

123 A Csanád megyében a mai Földeáktól északkelet felé a Szárazér partján állt Igást családnévben jegyezték le először 1508-ban.

124 A Battonyától délre lokalizált Őrint'is 1508-ban került elő akkor, amikor Vida Bálintnak 300-nál több juhát hajtatta el innen a Jaksicsok basarági officiálisa.

125 Újváros, amely az ún. újvárosi csárda környékén feküdt Donáttornya táján, ugyancsak 1508-ban bukkant fel.

126 1510-ben a gyulai uradalomnak Brandenburgi György lett a gazdája. Az uradalom tartozékai között levő Bánhegyes Kaszapereg és Kunágota közé esett észak felé.

127 Ebből az oklevélből vettük a Váradi Regestrumban már lejegyzett Tolvaj Tolvajkuta formában megjelenő alakját. Balogfahát ugyanitt írták össze.

128 A Basarág és Arad közt egykor feküdt Evestet 1511-ben az aradi káptalan