Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A honfoglalástól a tatárjárásig

marosi birtoka, amely Györffy György szerint Nagylakkal (ma: Nádlac, Románia) azonosítható. III. Béla a jeruzsálemi szent Theodosius monostornak adományozta a Kurca melletti Szent György egyházat, amelynek helye a késó'bbi Kórógy-Szentgyörgy (Szentestó'l délre) területén volt.

26 Anonymus 1200 körül a honfoglalással kapcsolatosan említi meg, hogy a magyarok Szarvashalomnál (a mai Szarvas területe) keltek át a Körösön.

27 Boleszló váci püspök 1214-ben nagy adományt tett az aradi káptalan számára. A hamisnak ítélt oklevélben a juttatott birtokok egy része régiónkba esett.

28 Apa a későbbi Apatelekkel azonosítható. A mai helyén állt az említett Nygad, amely Pálülése (ma: Páulis, Románia) korábbi neve volt.

29 A többi név helyét az oklevél határjárásából következően Apatelek, Zaránd (ma: Zárand, Románia) és Galsa (ma: Galsa,Románia) táján kell keresnünk. Septil, Her, Herczog, Humerovozov (Humouzov), Boglozov, Zemendy, Mechlen, Makrafarka, Berugveg és Masar közül Márki Septilt Septely-lyel azonosította,

30 Boglozov-t (Bajhozó) és Berugveg-et (Berekvég) Apatelek közelébe helyzete. Humouzov-t (Hamvazó) és Makrafarkát a Makra aljába tette. Herczeg szerinte később Móroczal olvadt össze. Mechlent Meszlénnyel, Masart, a Zaránd (ma: Zárand, Románia) és Szent Anna (ma: Síntana, Románia) között feküdt Vásárival azonosította. Zemendit szerinte a Makra vidékén kell keresnünk.

31 A Váradi Regestrum értékes, különösen Arad, Békés és Zaránd megyékre vonatkozó település-történeti adatokat őrzött meg számunkra. A régiónkból származó lakosok ügyeiről az 1213 és 1434 közötti évekből találtunk feljegyzéseket a regestrumban. 1213-ból a Borosjenőtől (ma: Ineu, Románia) délre fekvő a már említett Apa (Apatelek) és Sikula (ma: SJcula, Románia) melletti Piski tűnik fel,

32 valamint Gyoroc, amelyet Borovszky Samu és Karácsonyi János a Borosjenő (ma: Ineu, Románia) mellett egykor állt Hosszúgyarakkal azonosítottak.

33 Az ugynacsak 1213-ban feljegyzett Arad megyei Besenyő helyét ma már nem tudjuk megállapítani.

34 Még ugyanebből az évből bukkant fel a mai Nagymágocstól északra állt Libéc, és a talán Békés megyében volt, és a Mezőberény melletti Igahalom nevében továbbélő Ica falu, amelynek neve 1214-ben ugyancsak bekerült a lajstromba egy ügy kapcsán.

35 1214-ben szerepel a feltehetően Békés megyében lévő, és a Kamuttói északra feküdt Gyurral azonosítható Guar és Tolvaj, amelynek nevét a Békéscsaba és Gerla között lévő Tolvajsziget neve őrzi.

36 Az 1214-es évből további három bejegyzés maradt ránk, amelyekben vidékünk településeiről származó emberek szerepelnek. így maradt fenn a korabeli Gyula- vagy Fazekasvarsánd neve

37 valamint az Arad megyei Szar

38 (Dombegyháza helyén) továbbá a Zaránd megyei Soluhan, a későbbi Székudvar

39 (ma: Socodor, Románia) elnevezése. 1219-ből Kopáncs (Rét- vagy