Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A honfoglalástól a tatárjárásig

Mezó'-Kopáncs) és Csal (később Csapcsalja) neve hagyományozódott. A két Kopáncs közül az előbbi Vásárhelytől délnyugatra, az utóbbi Makótól észkra feküdt.

40 Ugyanezen évből származik a Békéscsaba és Vessze között elterült Kecsen neve is.

41 1220-ban a Makra falu szerepel a lajstromban, amely bizonyára a Makra hegység aljában lehetett Zaránd megyében. 1221-ben Hegyes (a későbbi Csákóhegyes Kondoros határában), Tárcsa (Köröstarcsa), 1222-ben pedig a Battonyától délkeletre állt Basarág tűnik fel.

42 1229-bŐl két falu, a Zaránd megyei Sikula (ma: SJcula, Románia) mellett a Körös jobb partján állt Gab és a Békés megyei Kondoros neve maradt ránk.

43 A mai Magyarcsanádtól keletre fekvő Csika, amelyet Yan száznagy halála után II. András király Makariás fia Tamás bánnak adott, 1230-ban szerepel az oklevelekben először.

44 II. András király és IV. Béla ifjabb király birtokpolitikájának különbségét kifejező birtok elvételek és újraadományozások során Csák Miklós ispán dominiumaiban változások álltak be. Vidékünkre eső birtokai nevének egy részét ezen változásokat regisztráló oklevelek, a másikat pedig végrendeletei hagyományozták ránk. 1230-ból a Battonya határában feküdt Arad megyei Anyaszihond, Jenő, amely Bökényfalva mellett terült el Csanád megyében, a Pécska (ma: Pecica, Románia) és Szemlak (ma: Semlac, Románia) között állt Szöllős, a Szemlak határában feküdt Telki és a közelebbről meghatározhatatlan helyű Bátor és Újfalu (az oklevél felsorolásából következően talán Szöllős környékén lehettek), a Gyula és Vári között feküdt Szerhet, a Zaránd megyei Várajt (Vári mellett) és Vári (Gyulavári) valamint Krakó, amelynek egy része később Gyula területébe olvadt, neve maradt fenn.

45 1231-bŐl Gedös (Pécska [ma: Pecica, Románia] mellett délkeletre állt), továbbá a mai Hódmezővásárhely területén feküdt Hód és Kopáncs (Rétkopáncs) neve hagyományozódott.

46 1232-ben a Szemlaktól (ma: Semlac, Románia) északra eső Bő, Cuca, Lába és a Telki határosaként említett Timár valamint a Pécska (ma: Pecica, Románia) mellett északnyugatra fekvő Serjén neve bukkant fel Csanád megyében. Aradból a Tornya (ma: Turnu, Románia) község határában állt Bábost említi az oklevél. Zaránd megyéből Varsányi. (Gyulavarsány) (ma: Vársand, Románia), Eleket (a mai Elek határában), Chomud-ot és Ynok-ot, amelyeket más néven Krakónak mondanak, ebből következően Gyula és Elek között fekhettek, jegyezték fel a határjárók. Feltehetően Gyula és Kisjenő (ma: Chisineu-Cris, Románia) között, jobbára a Körös két oldala közelében az alluviális területen helyezkedhetett el Bata földje, amely a dömösi adománylevélben szereplő Batával lehetett azonos, Bug földje, Izsák földje, JJlma földje, Scep földje, Resuga földje, Dingonog földje, Kesey, Koyan, a már 1230-ban is említett Alba,